„Sidló Ferenc” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrász. Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos, a Képzőművészeti Főiskolán S…”)
 
 
(22 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrász.
+
[[Kép:sidlo1.jpg|thumb|right|250px|Sidló Ferenc a gödöllői műteremben]]
 +
'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt.  
  
Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos, a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos, Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann növendéke volt. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával három évig Rómában élt, de a nyarakat a » gödöllői művésztelepen töltötte. 1908-ban telepedett le Gödöllőn, ahol 1912-ig élt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1929-ben az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkásságára a gödöllői művészek spiritualizmusa és Ivan Meštrović hatott, akinek műveit már 1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő, Városi Múzeum), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is.
 
Irodalom
 
Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.
 
  
 
szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
 
  
 
== Életpályája ==
 
== Életpályája ==
 +
[[Kép:sidlo02.jpg|thumb|left|200px|Feleségével, Undi Carlaval]]
 +
Apai ágon morvaországi, német származású (eredeti neve Schidlo volt), anyai ágon cipszer felmenőkkel rendelkező Sidló 1882-ben született. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a [[Gödöllői művésztelep]]en töltötte.
  
Az [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Iparművészeti iskolában]] [[Mátrai Lajos György|Mátrai Lajos]]nál, majd a [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]] [[Stróbl Alajos]] mesteriskolájában tanult. [[Bécs]]ben [[Hans Bitterlich]], [[München]]ben [[Wilhelm von Ruemann]] műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával [[Róma|Rómában]] élt, de a nyarakat a [[gödöllői művésztelep]]en töltötte.
+
Hazatérése után, 1908-ban [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig.  Sidló, Undi Carla személyében itt talált magának művész-feleséget is (egy gyermekük született, András (1913)). Itt kapcsolatban állt [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.
  
Hazatérése után, 1908-ban [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral, a [[marosvásárhely]]i kultúrpalota számára együtt készítették a [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1924-től 1948-ig tanított a [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]], közben dolgozott a [[Százados úti művésztelep]]en is.
+
== Művészete ==
[[Fájl:Sidló Ferenc sírja.jpg|bélyegkép|Sidló Ferenc sírja [[Budapest]]en. [[Új köztemető]]: 16/4-1-5.]]
+
[[Kép:sidlo3.jpg|thumb|right|250px|Sidló Ferenc: Ébredés]]
 +
1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.
  
== Művészete ==
+
Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották. Sidlót, kora elismert alkotójaként bőven ellátták megbízásokkal, és a két háború közötti időszak társadalmi életében is aktívan részt vett, viszont nem hajlott a szélsőségek felé. Várostervezéssel, lakáskultúrával is foglalkozott, a természet, építészet és társművészetek egységének megteremtésében látta a követendő célt. Sidló azonban nemcsak a történelmi monumentalitás terén volt erős, hanem a lágy formák, nőalakok bemutatásában is, többek között ezt igazolja a feleségéről készített Ébredés című, márványba faragott alkotása, de a szobrászat szinte minden műfaját művelte: emlékművet, portrét, síremléket, kisplasztikát, épületszobrászatot, de még érmészetet is.
  
1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a [[Nemzeti Szalon]]ban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az [[Ernst Múzeum]]ban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a [[Horthy-korszak]]ban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a [[székesfehérvár]]i [[:Fájl:Szekesfehervar Szent Istvan kiraly lovasszobra.JPG|Szent István lovasszobor]], valamint a budapesti [[:Fájl:Sidló Ferenc Danaidák kútja részlet 1933.jpg|Danaidák kútja]]. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a [[ókori görög művészet|görög művészet]] és a [[szecesszió]] hatását.
+
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, [[Gödöllő]]), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.
  
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a [[szecesszió]] gyakorolt mély hatást és [[Ivan Meštrović]] szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.
 
  
 
== Művei (válogatás) ==
 
== Művei (válogatás) ==
 +
[[Kép:sidlo5.jpg|thumb|right|200px|Sidló Ferenc: Első világháborús emlékmű Kalocsán 1930]]
 +
[[Kép:sidlo4.jpg|thumb|right|200px|Sidló Ferenc: Vénusz kútszobor Budapest 1927]]
 +
Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:
  
Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi. Ismertebb szobrai:
 
 
* Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
 
* Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
* Római katolikus templom angyalfigurái ([[Rárósmúlyad]]/Muľa 1909-11)
+
* Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11)
* [[Görgey Artúr]] (Miskolc 1916?)
+
* Görgey Artúr (Miskolc 1916?)
 
* Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
 
* Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
* Nemzeti áldozatkészség szobra<ref>[http://www.szoborlap.hu/3622_nemzeti_aldozatkeszseg_szobra_budapest_sidlo_ferenc_1915.html?l&nr=1 A szobor története]</ref> (Budapest 1915), elbontva 1946
+
* Nemzeti áldozatkészség szobra (Budapest 1915), elbontva 1946
 
* I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
 
* I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
* [[Hősök szobra (Rákoscsaba)|Hősök szobra]] (Rákoscsaba, 1925)
+
* Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925)
* [[Zichy Mihály]] emléktábla (Zala 1927)
+
* Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927)
* [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] dombormű (Szeged<ref>A [[Dóm tér (Szeged)|Dóm téren]] van, a nemzeti panteonban.</ref> 1930)
+
* Nagy Lajos király dombormű (Szeged, Dóm téren van, a nemzeti panteonban, 1930)
 
* Danaidák kútja (Budapest 1933)
 
* Danaidák kútja (Budapest 1933)
* [[Madách Imre]] (Balassagyarmat 1937)
+
* Madách Imre (Balassagyarmat 1937)
* [[I. István magyar király|Szent István király]] szobra (Székesfehérvár 1938)
+
* Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938)
 +
 
  
== Díja ==
+
== Díjai ==
* [[Corvin-koszorú]] (1930)
+
* Corvin-koszorú (1930)
 +
* Állami nagy aranyérem (1936)
  
== Köztéri szobraiból ==
 
  
<gallery>
+
== Irodalom ==
Fájl:Sidló Ferenc I. világháborús emlékmű Nagyszokoly 1923.jpg|[[Első világháború]]s emlékmű, [[Nagyszokoly]] (1923)
+
 
Fájl:Sidló Ferenc Vénusz kútszobor Budapest 1927.jpg|Vénusz kútszobor, Budapest<ref>XIV. kerület, Kós Károly sétány, a Széchenyi strand előcsarnoka.</ref> (1927)
+
* Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.
Fájl:Sidló Ferenc Zichy Mihály emléktábla 1927.jpg|[[Zichy Mihály]] emléktábla, [[Zala (település)|Zala]]<ref>Zichy Mihály utca, Somogy megye.</ref> (1929)
+
 
Fájl:WWI Monument Kalocsa.JPG|I. világháborús emlékmű, [[Kalocsa]]<ref>Az Érseki Palota előtt.</ref> (1930)
 
</gallery>
 
  
 
== Források ==
 
== Források ==
{{commonskat|Ferenc Sidló}}
+
 
{{források}}
 
*{{MÉL|2|623–624|ABC13280/13789.htm}}
 
 
* Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Sidló Ferenc lásd 361. p.
 
* Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Sidló Ferenc lásd 361. p.
 +
* [http://artportal.hu/kislexikon/sidlo_ferenc Sidló Ferenc élete, munkássága az artportalon]
 +
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sidl%C3%B3_Ferenc Wikipedia/Sidló Ferenc]
 +
* [http://www.agt.bme.hu/balassi/Madach_szobrok.html 75 éve avatták fel a balassagyarmati Madách Imre szobrot]
  
== Külső hivatkozások ==
+
 
* [http://artportal.hu/kislexikon/sidlo_ferenc Sidló Ferenc élete, munkássága az artportalon]
+
 
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Képzőművészek]]

A lap jelenlegi, 2018. január 4., 14:36-kori változata

Sidló Ferenc a gödöllői műteremben

Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt.


Életpályája

Feleségével, Undi Carlaval

Apai ágon morvaországi, német származású (eredeti neve Schidlo volt), anyai ágon cipszer felmenőkkel rendelkező Sidló 1882-ben született. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte.

Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Sidló, Undi Carla személyében itt talált magának művész-feleséget is (egy gyermekük született, András (1913)). Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.

Művészete

Sidló Ferenc: Ébredés

1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.

Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották. Sidlót, kora elismert alkotójaként bőven ellátták megbízásokkal, és a két háború közötti időszak társadalmi életében is aktívan részt vett, viszont nem hajlott a szélsőségek felé. Várostervezéssel, lakáskultúrával is foglalkozott, a természet, építészet és társművészetek egységének megteremtésében látta a követendő célt. Sidló azonban nemcsak a történelmi monumentalitás terén volt erős, hanem a lágy formák, nőalakok bemutatásában is, többek között ezt igazolja a feleségéről készített Ébredés című, márványba faragott alkotása, de a szobrászat szinte minden műfaját művelte: emlékművet, portrét, síremléket, kisplasztikát, épületszobrászatot, de még érmészetet is.

Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.


Művei (válogatás)

Sidló Ferenc: Első világháborús emlékmű Kalocsán 1930
Sidló Ferenc: Vénusz kútszobor Budapest 1927

Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:

  • Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
  • Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11)
  • Görgey Artúr (Miskolc 1916?)
  • Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
  • Nemzeti áldozatkészség szobra (Budapest 1915), elbontva 1946
  • I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
  • Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925)
  • Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927)
  • Nagy Lajos király dombormű (Szeged, Dóm téren van, a nemzeti panteonban, 1930)
  • Danaidák kútja (Budapest 1933)
  • Madách Imre (Balassagyarmat 1937)
  • Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938)


Díjai

  • Corvin-koszorú (1930)
  • Állami nagy aranyérem (1936)


Irodalom

  • Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.


Források