Gödöllő
Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. Erzsébet királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a Gödöllői Királyi Kastély, a volt Grassalkovich Kastély, valamint a Máriabesnyőn található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszaka volt: Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.
Története
A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. 1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet. A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.
Ő építtette a barokk kastélyt, amelyet fia majd unokája is bővítettet. A kastély a falu régi református temploma helyén áll. Az új templom építéséhez Grassalkovich anyagiakkal is hozzájárult. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik, ugyanis nem csak a saját birtokát fejlesztette, hanem a falut is. Katolikus vallású német és szlovák mesterembereket hozatott az építkezésekhez. 1763-ban mezővárosi rangot szerzett Gödöllőnek, vásártartási joggal. A város vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. A gróf többek között 33 templomot építtetett uradalmában, beleértve a máriabesnyői kegytemplomot. A templomot kapucinus szerzetesek gondozzák a mai napig. A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a Babati Istállókastélyt, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt. Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik. Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek. A kastélt átalakították a királyi család számára, kiépítették a vasút vonalat Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.
Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek (Blaha Lujza, Hegedűs Gyula, Ambrus Zoltán, Ottlik Géza) Gödöllőt. A Gödöllői művésztelep is itt talált otthonra. A művésztelep egész 1920-ig működött. A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt például az Állami Méhészeti Gazdaság, a fenyőkísérleti telep és a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola.
Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.
A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.
A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.
1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.
A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.
Fekvése és közlekedési adottsága
Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik. Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről. A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 11 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.
Gazdaság
Ganz Árammérőgyár (1960-as évek)
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár. 1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben.
Vállalkozások, üzemek
1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról. A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.
Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt. A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.
Gödöllői Ipari Park
Az Ipari Park "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt. A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.
Nevezetességei
Gödöllői Királyi Kastély
Bővebben: Gödöllői Királyi Kastély
A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához. A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor. Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.
Máriabesnyői kegyhely
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozatottak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.
Egyéb látnivalók
Egykori Hamvay-kúria
Bővebben: Gödöllői Városi Múzeum
A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.
Arborétum
A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.
Világfa
A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére, a szabadság szimbólumaként került felállításra Velekei József Lajos műve 1992-ben, az egykori kastélypark Alsó-parkjában. A karjait széttáró emberalakra emlékeztető, 9,3 méteres szobor országos ismertségét a Magyar Szabadság Napja rendezvénynek köszönheti, amelyet a Világfa előtt tartanak minden év júniusában. Az időjárásnak kitett szobor romló állapotát egy nyári vihar 2008 augusztusában helyreállíthatatlanná tette. A megújult, egy felszálló madárra emlékeztető Világfa 7 méter magas és 7 méter széles és egy 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Az emlékmű egyes részei cserélhetőek lesznek, az időjárás viszontagságai ellen felületkezeléssel látják el és - amennyire lehet - vandál biztos is kialakítást kap.
További látnivalók: Babati Istállókastély (Babatpuszta), Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.
Népesség
| Időszak | Népesség (fő) | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1900 | 5 893 | ||||||||||||||
| 1960 | 17 963 | ||||||||||||||
| 2001 | 31 105 | ||||||||||||||
| 2011 | 32 522 | ||||||||||||||
Nemzetiségek
Az alábbi táblázat Gödöllő nemzetiségi eloszlását mutatja:
| Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Időszak | Összesen | Magyar | Roma | Német | Szlovák | Lengyel | Román | Ukrán | Egyéb/Nem válaszolt | ||||||
| 2001 | 100% | 94,37% | 1,20% | 0,62% | 0,39% | 0,08% | 0,08% | 0,14% | 3,12% | ||||||
| 2011 | 100% | 85,99% | 1,25% | 1,59% | 0,20% | 0,18% | 0,29% | 0,15% | 10,35% | ||||||
Gödöllő Város Önkormányzata
Polgármesterek:
Gémesi György dr. (1990–) A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett. A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra. A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.[
A városban a roma, a lengyel, a német és a ruszin nemzetiség alakított önkormányzatot.
A rendszerváltás előtt
Tanácselnökök:
- Papp István (1983–1990)
- Ritecz György (1982–1983)
- Benedek János (1971–1982)
- Dr. Galicz Tibor (1967–1971)
- Dr. Gyetvai József (1966–1967)
A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a helyi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.
Rendvédelem, egészségügy
A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.
A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.
A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.
Városrészek
Gödöllő városrészei
- Antalhegy
- Blaha
- Csanak
- Haraszt
- Kertváros
- Királytelep
- Máriabesnyő
- Alvég
- Fenyves
- Nagyfenyves
- Egyetem, Fácános
- Incső
- Marikatelep
Oktatás
Bölcsődék
- 1. sz. Bölcsőde (Palotakert)
- 2. sz. Bölcsőde (Kossuth L. utca)
- 3. sz. Bölcsőde (Premontrei út)
Óvodák
Önkormányzati
- Martinovics utcai Óvoda
- Szent János utcai Óvoda
- Kazinczy körúti Óvoda
- Palotakerti Óvoda
- Tisza utcai Óvoda
- Táncsics Mihály úti Óvoda
- Egyetem téri Óvoda
- Zöld Óvoda
Magán
- Játékkuckó Magánóvoda
- Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
- Stefi Néni Óvodája
- Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
- Mókus Odú Gyermekóvoda
Általános iskolák
Önkormányzati
- Erkel Ferenc Általános Iskola
- Hajós Alfréd Általános Iskola
- Damjanich János Általános Iskola
- Petőfi Sándor Általános Iskola
- Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
Egyházi és magán
- Szent Imre Katolikus Általános Iskola
- Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Középiskolák
Önkormányzati
- Török Ignác Gimnázium
- Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Egyházi és magán
- Angol-Magyar érdekeltségű Szakközépiskola és Gimnázium
- Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium
- Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma és Kollégiuma
- Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Felsőoktatási intézmények
A Szent István Egyetem
Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem, mely az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Ezután 2003. szeptember 1-jétől a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási intézmény, az egyetem három volt budai kara (Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti-védelmi és -fejlesztési Kar) pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (új nevén Budapesti Corvinus Egyetem) szervezetében folytatta munkáját.
Egyéb oktatási intézmények
- Frédéric Chopin Zeneiskola
- Nyári Napközi
- Nevelési Tanácsadó
- Logopédiai Intézet és Általános Iskola
- Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Média
- Gödöllői Szolgálat (hetilap)
- Gödöllői Hírek (megjelenik kéthetente)
Híres emberek
- Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök
Gödöllőn született
- Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
- Bor Ambrus író, műfordító, publicista
- Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
- Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető
- Hidas Antal Kossuth-díjas, szocialista író, költő, műfordító, a Vörös Csepel szerzője
- Hornyák Lajos labdarúgó-játékvezető, ellenőr
- Jancsika Károly válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
- Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő
- Makovinyi Tibor táncművész, koreográfus, táncpedagógus
- Malatin Antal kalocsai nyomdász
- Mihály Dénes mérnök, feltaláló
- Moór János géplakatos, a golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút feltalálója
- Mukk József operaénekes
- Mundruczó Kornél színész, forgatókönyvíró, filmrendező
- Olvasztó Imre az Indul a bakterház c. nagy sikerű TV-film főszereplője
- Rab Tibor válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
- Szabó László válogatott labdarúgó
- Tarcsai Szabó Tibor író
- Török Ignác honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike
- Zováth János bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes labdarúgó
Itt halt meg
- Adorján Jenő zeneszerző
- Csepregi Lajos a Nemzeti Színház nyugalmazott titkára
- Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, Arad és Nógrád vármegye főispánja
- Grassalkovich Antal herceg, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja
- Grósz Károly magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára
- Ivánka Imre 1848-as honvéd ezredes, politikus
- Márki Sándor történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja
- Nagy Sándor grafikus
- Prónay György államtitkár
- Walleshausen Gyula könyvtáros, történész, címzetes egyetemi tanár
Itt temették el
- Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész
Testvérvárosok
- Aichach, Németország
- Beregszász, Ukrajna
- Bogor, Indonézia
- Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország
- Csíkszereda, Románia
- Dunaszerdahely, Szlovákia
- Forssa, Finnország
- Giessen, Németország
- Laxenburg, Ausztria
- Turnhout, Belgium
- Valdemoro, Spanyolország
- Wageningen, Hollandia
- Zenta, Szerbia
- Żywiec, Lengyelország
- Zhangzhou, Kína
Irodalom
- Asztalos István - Horváth Lajos (1989) Gödöllő, a Rákos és a Galga mente, Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Vác, ISBN 963-243-621-0
- Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
- Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest
Forrás
- Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz
- G. Merva Mária: Gödöllő
- Gödöllő a Wikipédián
- Gödöllő város honlapja
