„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
50. sor: 50. sor:
  
  
== November szülöttjei ==
+
December
 +
== December szülöttjei ==
  
{|class="sortable" border="1" style="width:50%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"
+
{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Remsey Jenő György'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Olajos Béla'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Klebelsberg Kúnó'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> ''' Sződi István'''</font>
 +
|align="center"|<font size="3"> ''' Erzsébet királyné'''</font>
 +
|align="center"|<font size="3"> ''' Petőfi Sándor'''</font>
 
 
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:remseyj1.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Remsey_Jen%C5%91_Gy%C3%B6rgy Remsey Jenő György]]]
+
|[[Kép:olajos.png|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Olajos_B%C3%A9la Olajos Béla]]]
|[[Kép:KlebelsbergKuno.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Klebelsberg_K%C3%BAn%C3%B3 Klebelsberg Kúnó ]]]
+
|[[Kép:szi_000.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Sz%C5%91di_Istv%C3%A1n Sződi István]]]
 +
|[[Kép:Erzsebet1.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet_kir%C3%A1lyn%C3%A9 Erzsébet királyné]]]
 +
|[[Kép:petofi.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor Petőfi Sándor]]]
  
|-
+
|<p align="justify"> '''[[Olajos Béla]] ([[Gödöllő]], 1910. december 2. – Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő. Művészetében az impresszionizmustól, a szecesszión és az avantgárdon keresztül eljutott a szürrealizmusig, de megtalálható benne az expresszionizmus is. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult Szőnyi István osztályában. Tanárai közé tartozott Megyer Meyer Antal, Kandó László, Bory Jenő és Aba Novák Vilmos. 1942-ben behívták katonának, az orosz fronton teljesített szolgálatot Voronyezs, Minszk, Kijev, Csernyigov körzetében. A párizsi békét követően Szatmárnémetiben telepedett le családjával. Egykori vallomása szerint vázlatot ritkán készített képeihez, élmények által életre hívott fantáziaképei szolgáltak alapul az egyes alkotásoknak. Olajos Béla dolgozni, festeni szeretett, nem kiállítani, vérbeli művész volt, akit belső élményeinek feldolgozása érdekelt. </p>
|<p align="justify"> '''[[Remsey Jenő György]]''' (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között a Gödöllői művésztelep tagja lett. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt. A művésztelep megszűnése után továbbra is Gödöllőn éltek, a gobelin és szőnyegszövő műhely a vezetésük alatt még sokáig működött. Mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. Képzőművészként festett portrét, freskót, történelmi képet, készített rézkarcot, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset, drámát, színdarabot. Sokoldalú művészetét az angol praeraffaelita művészeti mozgalom, az utópista szocializmus elképzelései és a magyarságtudat gondolatköre egyaránt jellemzi. </p>
+
 
 +
|<p align="justify"> ''' [[Sződi István ]]''' (Dány, 1898. december 23. – [[Gödöllő]], 2003. december 30.) festő, erdész és szobrászművész. 1916-ban került [[Gödöllő]]re, amikor a Gödöllői Erdőigazgatóságnál vállalt munkát, itt tette le magánúton az erdészeti szak- és műszaki vizsgákat, s innen ment nyugdíjba 1960-ban. Már fiatal korában korán elkezdett festegetni, művészeti szakkönyvekből képezte magát. Nyugdíjba vonulása után a festészet mellett a szobrok készítése is kedvtelésévé vált. Sok szobrot készített műkőből, főleg az erdészetnek. Minden képét valamilyen élmény szülte, többségében az általa oly nagyon szeretett természet szépségeit igyekezett megragadni. Képeinek többségén gyermekkori élményei is megjelennek, így festette meg az egykori kaszás aratást, a lovak járatásával történő cséplést, a nyomtatást, a dinnyecsősz kunyhóját. </p>
  
 +
|<p align="justify"> ''' [[Erzsébet királyné]]''', teljes magyar és német nevén Erzsébet Amália Eugénia, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. 1867-ben magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként agödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Klebelsberg Kúnó ]]''' (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Jól átgondolt oktatási reformot indított el és hajtott végre, amely a népiskolától az egyetemig az iskolarendszer egészére kiterjed. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban Szent Imre utcában a katolikus iskola. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), a királytelepi iskola (1929), és a Református Líceum épülete (1928). dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn alapítottak iskolát a premontreiek. A magyar állam 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Petőfi Sándor ]]''' (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva. A fordításért kapott pénzből, színész alapjelmezeket vásárolt, ugyanis Erdélybe készült színésznek. Másodszor 1845-ben járt városunkban, amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett.</p>
 
|}
 
|}
 
== Évfordulók ==
 
  
  
75. sor: 80. sor:
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"
 +
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> ''' Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ '''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> ''' 15 éve halt meg P. Nagy László Tamás'''</font>
 
 
  
 
|-
 
|-
|[[Kép: Ujkonyv.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]]]
+
|[[Kép: nagylaszlotamas.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/P._Nagy_L%C3%A1szl%C3%B3_Tam%C3%A1s P. Nagy László Tamás]]]
 
 
|<p align="justify"> '''[[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] ''' A könyvtárról alkotott egységes kép kialakításához 1953-ra, a könyvtár alapításának évére kell visszatekinteni. Ötszáz kötettel, negyvenkét négyzetméteren egy könyvtárossal kezdte meg működését. A hatvanas évek közepén a helyi lakosság kulturális életének alakításában egyik legfontosabb tényezővé lett. Ötször került sor a belvárosi lakóépület bővítésére. A működési körülmények fokozatos javítását követte a létszámfejlesztés és a szolgáltatások bővítése is. Az épület állaga a 90-es években annyira leromlott, hogy a felújítás vagy átépítés szóba sem jöhetett. A könyvtár berendezése szintén elavult és korszerűtlen volt. 1999 februárjában a képviselő testület elfogadta a könyvtár funkcionális tervét, és döntött az új könyvtár helyéről. 2000 októberében a testület határozatot hozott a beruházás beindításáról. 2001 májusában átadtuk a munkaterületet és megkezdődött a gyermekkönyvtár bontása. 27 hónapos előkészítő munka (1999 febr.) után 9,5 hónap alatt készült el a Városi Könyvtár és Információs Központ. </p>
 
 
 
|}
 
  
 +
|<p align="justify"> ''' [[P. Nagy László Tamás]]''' (Budapest, 1955. május 31. – [[Gödöllő]], 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születettek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban. </p>
  
  

A lap 2018. december 17., 09:25-kori változata

Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.


December

December szülöttjei

Olajos Béla Sződi István Erzsébet királyné Petőfi Sándor


Olajos Béla (Gödöllő, 1910. december 2. – Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő. Művészetében az impresszionizmustól, a szecesszión és az avantgárdon keresztül eljutott a szürrealizmusig, de megtalálható benne az expresszionizmus is. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult Szőnyi István osztályában. Tanárai közé tartozott Megyer Meyer Antal, Kandó László, Bory Jenő és Aba Novák Vilmos. 1942-ben behívták katonának, az orosz fronton teljesített szolgálatot Voronyezs, Minszk, Kijev, Csernyigov körzetében. A párizsi békét követően Szatmárnémetiben telepedett le családjával. Egykori vallomása szerint vázlatot ritkán készített képeihez, élmények által életre hívott fantáziaképei szolgáltak alapul az egyes alkotásoknak. Olajos Béla dolgozni, festeni szeretett, nem kiállítani, vérbeli művész volt, akit belső élményeinek feldolgozása érdekelt.

Sződi István (Dány, 1898. december 23. – Gödöllő, 2003. december 30.) festő, erdész és szobrászművész. 1916-ban került Gödöllőre, amikor a Gödöllői Erdőigazgatóságnál vállalt munkát, itt tette le magánúton az erdészeti szak- és műszaki vizsgákat, s innen ment nyugdíjba 1960-ban. Már fiatal korában korán elkezdett festegetni, művészeti szakkönyvekből képezte magát. Nyugdíjba vonulása után a festészet mellett a szobrok készítése is kedvtelésévé vált. Sok szobrot készített műkőből, főleg az erdészetnek. Minden képét valamilyen élmény szülte, többségében az általa oly nagyon szeretett természet szépségeit igyekezett megragadni. Képeinek többségén gyermekkori élményei is megjelennek, így festette meg az egykori kaszás aratást, a lovak járatásával történő cséplést, a nyomtatást, a dinnyecsősz kunyhóját.

Erzsébet királyné, teljes magyar és német nevén Erzsébet Amália Eugénia, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. 1867-ben magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként agödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva. A fordításért kapott pénzből, színész alapjelmezeket vásárolt, ugyanis Erdélybe készült színésznek. Másodszor 1845-ben járt városunkban, amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett.


Évfordulók

15 éve halt meg P. Nagy László Tamás


P. Nagy László Tamás (Budapest, 1955. május 31. – Gödöllő, 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születettek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban.


Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények