„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
49. sor: 49. sor:
  
  
<font size="4"> '''Április szülöttjei '''</font>
+
<font size="4"> '''Május szülöttjei '''</font>
  
  
{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
+
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Ferenczy Ida'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Kovács Gabriella'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Zala (Mayer) György'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Zita királyné'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Mária Valéria'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Mária Terézia'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Varga Zoltán Zsolt'''</font>
 
  
 +
 +
|-
 +
|[[Kép:kovacs1.jpg|thumb|center|250px]]
 +
|[[Kép:21711_zita_kiralyne1.jpg|thumb|center|250px]]
 +
|[[Kép:Andreas Moeller 001.jpg|thumb|center|250px]]
 +
 +
 +
|-
 +
|<p align="justify">'''[[Kovács Gabriella]]''' (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával [[Gödöllő]]re költöztek.</p>
 +
 +
 +
|<p align="justify">'''[[Zita királyné]]''' (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné.  Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.</p>
 +
 +
 +
|<p align="justify">'''[[Mária Terézia]]''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre. </p>
 +
 +
 +
|}
 +
 +
 +
 +
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 +
|-
 +
|align="center"|<font size="3"> '''Ambrus Gizella'''</font>
 +
|align="center"|<font size="3"> '''Nagy Sándor'''</font>
 +
|align="center"|<font size="3"> '''Anti Szabó János'''</font>
 +
 +
 +
 +
|-
 +
|[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|center|250px]]
 +
|[[Kép:nagysandor.png|thumb|center|250px]]
 +
|[[Kép:anti.jpg|thumb|center|250px]]
 +
 +
 +
|-
 +
|<p align="justify">''' [[Ambrus Gizella]]''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]]. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.</p>
 +
 +
|<p align="justify">''' [[Nagy Sándor]]''' (Németbánya, 1869. május 18. – [[Gödöllő]], 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral a [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.</p>
 +
 +
 +
|<p align="justify">''' [[Anti Szabó János]]''' (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, [[Gödöllő]]n. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a (Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai Szent István Egyetem]], [[Gödöllő]]). </p>
 +
 +
 +
|}
  
  
 +
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|[[Kép:ferenczy.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Ferenczy_Ida]]]
+
|align="center"|<font size="3"> '''Toroczkay Wigand Ede'''</font>
|[[Kép:zalagyörgy.jpg |thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Zala_(Mayer)_Gy%C3%B6rgy]]]
+
|align="center"|<font size="3"> '''Asbóth Emil'''</font>
|[[Kép:máriavaleria.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/M%C3%A1ria_Val%C3%A9ria]]]
+
|align="center"|<font size="3"> '''P. Nagy László Tamás'''</font>
|[[Kép:varga1.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Varga_Zolt%C3%A1n_Zsolt]]]
+
 
  
 +
|-
 +
|[[Kép:Toroczkai1.jpg|thumb|center|250px]]
 +
|[[Kép:asboth.jpg|thumb|center|250px]]
 +
|[[Kép:nagylaszlotamas.jpg|thumb|center|250px]]
  
  
 
|-
 
|-
|<p align="justify"> ''' [[Ferenczy Ida]]''' Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. Erzsébet császárné 1864-ben a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet királyné gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal és Deák Ferenccel is. Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. </p>
+
|<p align="justify">''' [[Toroczkai Wigand Ede]]''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői művésztelep]] (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat.</p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Zala (Mayer) György]]''' (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Feltehetően őrzi keze nyomát az Erzsébet park. Valószínű ugyanis, hogy az ő tervei szerint készült az Erzsébet-szikla, ami a park legmagasabb részén, négy méter magas mesterséges dombon áll. A tetején egy méter átmérőjű fehér mészkőből faragott korona látható. A sziklacsoport első részén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz található, és kőbe vésett felirat hirdeti: „Erzsébet királyné emlékére”. </p>
+
|<p align="justify">''' [[Asbóth Emil]]''' (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.</p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Mária Valéria]]'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastélyban, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. </p>
 
  
|<p align="justify"> ''' [[Varga Zoltán Zsolt]]''' (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Szobrász mestere Kő Pál volt. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. Gödöllőn is több alkotását megcsodálhatjuk, iskolákban, parkokban. 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a Gödöllői Művészetbarátok (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz. </p>
+
|<p align="justify">''' [[P. Nagy László Tamás]]''' (Budapest, 1955. május 31. – [[Gödöllő]], 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban.</p>
  
 
|}
 
|}
 +
  
  

A lap 2019. május 8., 08:05-kori változata

Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.


Május szülöttjei


Kovács Gabriella Zita királyné Mária Terézia


Kovacs1.jpg
21711 zita kiralyne1.jpg
Andreas Moeller 001.jpg


Kovács Gabriella (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői GÖMB Alkotócsoportnak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával Gödöllőre költöztek.


Zita királyné (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné. Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.


Mária Terézia Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.



Ambrus Gizella Nagy Sándor Anti Szabó János


Ambrusg.jpg
Nagysandor.png
Anti.jpg


Ambrus Gizella (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és Tormássy Gizella újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, Fallenbüchl Zoltán. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.

Nagy Sándor (Németbánya, 1869. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. Körösfői-Kriesch Aladárral a Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.


Anti Szabó János (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, Gödöllőn. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a GÖMB Alkotócsoportnak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a (Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai Szent István Egyetem]], Gödöllő).



Toroczkay Wigand Ede Asbóth Emil P. Nagy László Tamás


Toroczkai1.jpg
Asboth.jpg
Nagylaszlotamas.jpg


Toroczkai Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a Gödöllői művésztelep (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat.

Asbóth Emil (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.


P. Nagy László Tamás (Budapest, 1955. május 31. – Gödöllő, 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban.




Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények