„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
55. sor: 55. sor:
  
  
<font size="4"> '''Szeptember szülöttjei '''</font>
+
<font size="4"> '''Október szülöttjei '''</font>
  
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
+
 
 +
 
 +
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"
  
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Blaha Lujza'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Széchenyi István'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font>
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:leda.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Di%C3%B3sy_%C3%96d%C3%B6nn%C3%A9_Br%C3%BCll_Ad%C3%A9l Diósy Ödönné Brüll Adél]]]
+
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]
|[[Kép:blaha.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Blaha_Lujza Blaha Lujza]]]
+
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]
|[[Kép:szech.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n Széchenyi István]]]
+
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]
 +
 
  
 
|-
 
|-
 +
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát. ''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''</p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p>
  
|<p align="justify"> '''[[Blaha Lujza]]''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat  [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját. ''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''</p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p>
 +
|}
  
|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. 1820-ban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként a kastélyban. ''Bővebben: [[Széchenyi István]]''</p>
+
 
 +
{|class="sortable" border="1" style="width:50%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"
 +
 
 +
|-
 +
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font>
 +
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font>
 +
 
 +
|-
 +
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]
 +
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]
 +
 
 +
|-
 +
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.  1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p>
 +
 
 +
|<p align="justify">  ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p>
 
|}
 
|}
 +
  
  
91. sor: 111. sor:
 
== Tematikus évek ==
 
== Tematikus évek ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek  Tematikus évek listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek  Tematikus évek]
  
 
== Személyek ==
 
== Személyek ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek]
  
 
== Épületek ==
 
== Épületek ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek]
  
 
== Természeti értékek ==
 
== Természeti értékek ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek]
  
 
== Művészeti csoportok ==
 
== Művészeti csoportok ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok]
  
 
== Közterületek ==
 
== Közterületek ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek]
  
 
== Emlékművek ==
 
== Emlékművek ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek]
  
 
== Gazdaság ==
 
== Gazdaság ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság]
  
 
== Közlekedés ==
 
== Közlekedés ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés]
  
 
== Üzemek ==
 
== Üzemek ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek]
  
 
== Kisebbségek ==
 
== Kisebbségek ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek]
  
 
== Partnerintézmények ==
 
== Partnerintézmények ==
  
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]
+
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények]

A lap 2019. október 4., 08:03-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.



Október szülöttjei


Dr. Kalocsay Kálmán Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes Winkler Nándor


Dr. Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban.

Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.

Winkler Nándor (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.). 1933-ban járt először Gödöllőn, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett Gödöllőre. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. Gödöllő városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját.


Dr. Barabás Andor Körösfői-Kriesch Aladár

Dr. Barabás Andor (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként Gödöllőn helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt.

Körösfői-Kriesch Aladár (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a Gödöllői Művésztelep megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már Gödöllőn él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények