„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
55. sor: 55. sor:
  
  
<font size="4"> '''Augusztus szülöttjei '''</font>
+
<font size="4"> '''Szeptember szülöttjei '''</font>
  
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Báró Sina Simon'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Széchenyi István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Rezek Román Sándor '''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> ''' Blaha Lujza'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Szekeres Erzsébet'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>
  
 
|-
 
|-
  
|[[Kép:sina.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/B%C3%A1r%C3%B3_Sina_Simon Báró Sina Simon]]]
+
|[[Kép:szech.jpg|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n Széchenyi István]]]
|[[Kép:rezek.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Rezek_Rom%C3%A1n_S%C3%A1ndor Rezek Román Sándor]]]
+
|[[Kép:blaha.jpg|thumb|center|200px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Blaha_Lujza Blaha Lujza]]]
|[[Kép:szekeres.jpg|thumb|center|220px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Szekeres_Erzs%C3%A9bet Szekeres Erzsébet]]]
+
|[[Kép:leda.jpg|thumb|center|260px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Di%C3%B3sy_%C3%96d%C3%B6nn%C3%A9_Br%C3%BCll_Ad%C3%A9l Diósy Ödönné Brüll Adél]]]
  
  
74. sor: 74. sor:
  
  
|<p align="justify"> ''' [[Báró Sina Simon]]''' (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Több, a 19. században születő intézményünket támogatta kisebb-nagyobb összegekkel. A [[Gödöllői Királyi Kastély]]t még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Bár ő a kastélyt nem használta, fia tervei szerint [[Gödöllő]] a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor [[Gödöllő]]n a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Rezek Román Sándor]]''' (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Blaha Lujza]]''' (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. A gödöllői nyári lakot népies bútorokkal rendezték be. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Szekeres Erzsébet]]''' (Budapest, 1938. augusztus 10. ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának [[Gödöllő]]t tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. 2004-ben [[Gödöllő Városért kitüntetés]]t kapott. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony hölgy volt. Adélt Diósy Ödön hadseregszállító és kormányfőtanácsos vette feleségül, akivel 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat a Grassalkovich-kastély szomszédságában. A ház nagypolgári ízléssel volt berendezve, amelyet a helytörténet Léda-villaként tart számon. </p>
  
 
|}
 
|}
88. sor: 88. sor:
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''65 évvel ezelőtt leplezték le a Petőfi szobrot'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''5 évvel ezelőtt újították fel a Pap Miska-forrást'''</font>
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:csiba2.png|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Csiba_J%C3%B3zsef Csiba József]]]
+
|[[Kép:papmiska.jpg|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Pap_Miska-forr%C3%A1s Pap Miska-forrás]]]
  
 
|-
 
|-
  
|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak. Tanácstagi munkájának jellegzetes eseménye a Petőfi szobor felállításának ügye. Újságban tette szóvá, hogy a ködbe látszik veszni a Petőfi szobor felállításának terve. Ezután az akkori Tanácselnök őt bízta meg azzal, hogy vigye végig az ügyet. Ennek érdekében számos emberrel találkozott, például az egyik legismertebb Petőfi kutatóval, Dienes Andrással. A két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot, Turáni Kovács István alkotását, a gödöllői március 15-ék jelképét, 1955. augusztus 21-én leplezték le. </p>
+
|<p align="justify"> A '''[[Pap Miska-forrás]]''' Az Aranyos patak völgyében helyezkedik el a Gödöllői-dombság erdőkkel körülvett völgyében a Babati tavak mellett. A forrás neve Pap Miska, az utolsó gödöllői betyár emlékét őrzi. Pap Miska, kihasználva a kassai országút forgalmát és az itató, illetve pihenőhelyként szolgáló kutat, gyakran vitte végre itt rablásait. A gazdagoktól ellopott zsákmányait megosztotta a szegényekkel, így kivívta azok együttérzését. </p>
 
|}
 
|}
  

A lap 2020. szeptember 3., 09:23-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.



Szeptember szülöttjei


Széchenyi István Blaha Lujza Diósy Ödönné Brüll Adél


Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor Gödöllőn a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként.

Blaha Lujza (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. A gödöllői nyári lakot népies bútorokkal rendezték be.

Diósy Ödönné Brüll Adél (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony hölgy volt. Adélt Diósy Ödön hadseregszállító és kormányfőtanácsos vette feleségül, akivel 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat a Grassalkovich-kastély szomszédságában. A ház nagypolgári ízléssel volt berendezve, amelyet a helytörténet Léda-villaként tart számon.


Évfordulók


5 évvel ezelőtt újították fel a Pap Miska-forrást

A Pap Miska-forrás Az Aranyos patak völgyében helyezkedik el a Gödöllői-dombság erdőkkel körülvett völgyében a Babati tavak mellett. A forrás neve Pap Miska, az utolsó gödöllői betyár emlékét őrzi. Pap Miska, kihasználva a kassai országút forgalmát és az itató, illetve pihenőhelyként szolgáló kutat, gyakran vitte végre itt rablásait. A gazdagoktól ellopott zsákmányait megosztotta a szegényekkel, így kivívta azok együttérzését.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények