„Környezetünknek nem a klímaváltozás az egyetlen gondja. Az erőforrás-, víz- és földhasználat, és ezzel együtt az „ökológiai lábnyomunk” most nagyobb, mint amit bolygónk hosszú távon biztosítani tud számunkra. Jelenleg a Föld 1,6-szorosára volna szükség a világ igényeinek kielégítésére.” – részlet a könyvből.
A német írópáros nagyító alá veszi otthonunk minden helyiségét és még a kertet is. Mindenhol rámutat a mindennapi energiapazarlásainkra, és helyette környezettudatos megoldásokat kínál.
Mivel háziasszony vagyok, négy jóétvágyú emberre főzök hetente többször is, ezért én a „Konyha” fejezetnél kezdtem a könyv olvasását. Rögtön egy megdöbbentő adatba futottam bele: hazánkban évente fejenként 40 kg romlatlan (!) élelmiszert dobunk ki. (Hát én biztos, hogy sokkal kevesebbet!) Leggyakrabban zöldséget, gyümölcsöt, pékárut – csupa olyasmit, amit minden nap nagy választékban, záróráig meg lehet venni az élelmiszerboltokban. Egy kis odafigyelő tervezéssel, szervezéssel minimalizálni lehetne a téves és impulzus-vásárlásból eredő, a szemetes konténerekben landoló 40 kg árut.
Mindenkinek ajánlom a többi – fürdőszoba, nappali, dolgozószoba, hálószoba stb. – fejezetet is.
Aki szeretné a kávékapszuláit - bár az lenne a legjobb, ha nem kapszulás kávéfőzőt használna - újrahasznosítani, itt találhat néhány ötletet:
https://www.youtube.com/watch?v=lGSjs4pLbM0
Csabai Ágnes
„Hadd hozzak egy érthető hasonlatot: a klíma olyan, mint a fürdőkád, amely lassan megtelik vízzel. Még ha egészen lassú sugárban töltjük is, a kád előbb-utóbb megtelik, a víz pedig kiömlik a padlóra. Ezt a katasztrófát kell elkerülnünk. Ha csak azt tűzzük ki célként, hogy csökkenjen a kibocsátás – de ne álljon le – az nem lesz elég. Kizárólag a nulla lehet a cél.” – részlet a könyvből.
Az elmúlt években Bill Gates vagyona jelentős részét csoportosította át környezetvédelmi innovációk kutatására. Véleménye szerint az effajta kutatások mellett hatalmas szükség van az emberek felvilágosítására a témával kapcsolatban. Sokaknak ugyanis még napjainkban is, amikor már érezhető a klíma változása, csupán valamiféle megfoghatatlan fogalomnak tűnik a globális felmelegedés. A milliárdos felismerte a problémát, és megpróbál meggyőző válaszokat adni arra, hogyan lehetne eljuttatni az alsó-középosztály tagjaihoz, a fejlődő országok lakóihoz is azt a fajta tudást, amivel érdemben fel lehetne lépni a negatív folyamatok ellen.
A könyvben szó esik a koronavírus-járvány hatásairól is. Elgondolkodtató, hogy a járvány miatti tavaly év elején szükségszerűvé vált lezárási hullám következtében is csupán öt százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kollektív kibocsátása. Úgy, hogy hónapokig szinte teljesen leállt a termelés, a fuvarozás, amiből hatalmas gazdasági visszaesés következett. (A tavalyi évet megelőzően átlagosan ötvenegy milliárd tonna üvegházhatású gáz került globálisan a légkörbe!)
Néhány évtizeden belül azonban Gates szerint ezt a számot nullára kellene csökkenteni.
Csabai Ágnes
Egy, a világtól távoli birtok közepén áll egy ház, egy bentlakásos iskola, ahová azokat a gyerekeket küldik, akik nem képesek visszailleszkedni a valóságba. Hogy miért nem, azt szüleik és a környezetük nem értheti, de az iskola vezetője igen. Ők ugyanis életük egy pontján találtak egy kaput, egy másik világba vezető átjárót, amin át is léptek, hogy aztán ott éljenek le akár éveket is. E világok mindegyike más és más, rózsaszín vattacukros tündérvilág ugyanúgy van köztük, mint a holtak által uralt birodalom, vagy a Hammer horrorok saját valósága vámpírokkal, őrült tudósokkal, vasvillára kapó parasztokkal.
Az iskolában megpróbálhatnak újra a mi valóságunkban élni, de a gyerekek általában a visszatérésre vágynak. Álmodozó mindennapjaikat azonban gyilkosságsorozat szakítja meg. Ha az iskolát – és saját ép eszüket – meg akarják védeni, ki kell deríteni, hogy ki a gyilkos.
A nyomozás szál nem túl erős a könyvben, de nem is ez a lényeg benne, hanem inkább a mögöttes filozófia, amit én talán úgy tudnék összefoglalni, hogy „nincs semmi baj az eszképizmussal”. McGuire tulajdonképpen ezt a témát járja körül, és nagyjából az olvasóra bízza a mögöttes gondolatokat – hogy például mik is az eszképizmus okai. Eközben egy korrekt, könnyen olvasható, de nem túl bonyolult történetet kerekít az egészből. A kisregény formátum pedig lehetőséget ad a folytatásokra, ahol nemcsak az egyes gyermekek történetét és világát ismerhetjük meg, hanem talán mélyebben is belemehetünk a fő témába.