Ámosz Oz: Tel-ilani történetek (könyvajánló)

Tel-Ilan, egy izraeli falu mindennapjait ismerhetjük meg ebből a nyolc történetből, amelyből hét jelenkorunkban játszódik, és tulajdonképpen átlagemberek átlag problémáiról szól. Oz írói módszerében nem ritka, hogy egy-egy történet a kellős közepén, vagy akár az „izgi rész” előtt maradjon abba, aztán mindenki értse, ahogy akarja. Talán mert nem ez a lényeg, hanem az, ami a felszín alatt van. Bevallom őszintén, hogy bár könnyen olvasható, már-már érdekes történetekről van szó, én nem igazán tudtam felfedezni benne a felszín alatti mondanivalót. Ha mégis van benne (biztos van…), akkor viszont kilóg a lóláb, amikor a szereplők hirtelen elkezdenek masszívan politizálni, de akkor viszont olyan szinten, hogy ha nem járatod valamelyik izraeli napilapot, akkor csak vakarod a fejed, hogy most miről is beszélnek.

A nyolcadik írás erősen elüt a többitől, de ha ezt is „tel-ilani történetnek” veszem, akkor érdekes megvilágításba helyezi az egész kötetet, hiszen egy rendkívül negatív hangvételű kép ez egy belterjes, sötétségbe temetkező településről, amin senki sem tud – vagy inkább nem akar – segíteni. Ha ez a falu múltja, vagy a falu jövője, vagy éppenséggel ez egy teljesen más falu, az mind jelenthet valamit Tel-Ilan szempontjából – talán még lelkesednék is ezért a megoldásért, ha a korábbi hét történet nem hagyott volna bizonytalanságban. Vagy ez volt a cél?