Gloserné Szabó Györgyi - Interjú - Látnokok csapat
A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ városismereti vetélkedőjének egyik feladata interjúkészítés volt ismert gödöllőiekkel. A Látnokok nevű csapat Gloserné Szabó Györgyivel, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ volt igazgatójával beszélgetett.
Gloserné Szabó Györgyi, könyvtáros, Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ volt igazgatója.
„Cseppben a tenger”
Riport Gloserné Szabó Györgyivel, a Gödöllői Városi Könyvtár lelkével
Gödöllő, 2026 március 28 Riporter: a Látnokok csapata
Szerencsés az a település, ahol aktív könyvtár működik. Ez nemcsak a lélekszám és a szerencse függvénye, hanem kell hozzá olyan ember is, aki összefogja a szunnyadó akaratot.
Riportunkban több mint hatvan évet foglalunk össze, ezért időrendben megemlítünk néhányat Gödöllő környékének intézményi fejlődéséből is .
|
L: Mik az első emlékei gödöllői könyvtárról?
G: Mint gödöllői kislány nyolc évesen 1953-ban beiratkoztam az akkor alapított könyvtárba. A kedves földszintes főutcán volt a pici könyvtár. Ugyanabban a háztömbben, ahol most is áll. A könyvtáros Rákász Irén (Kovács Sándorné ) volt . Mint jóval később kiderült, én voltam a harmadik beiratkozó. Akkor még nem a szabadpolcos rendszer volt, hanem a zártpolcos-bökdösős. A polcok hasonlóak voltak, mint ma, de a könyveket nem lehetett levenni, hanem a könyvek gerincét háromnegyed részben üveglap takarta. És a résen át „rábökéssel” beljebb lehetett tolni, ez volt a kiválasztás. Az 500-760 könyvhöz ez megfelelt. A könyvtárba 349 fő iratkozott be.A könyvtárban felolvasásokat tartottak, de a legérdekesebb résznél befejezték. Így hát meg volt az érdeklődés a kölcsönzéshez.
|
L: A vonzalom tehát megvolt. Így a végzése után 1963-ban a könyvtárunkban kezdett dolgozni, félműszakosként. Mi fogadta itt?
G: A könyvtár már három fővel dolgozott. És már volt igazgató, Rákász Irén . A módszertanos dr. Moór Terézia, az olvasó szolgálatos Fazekas Ernőné volt. Félműszakosként gyerekkönyvtáros illetve módszertani famulus voltam. A környékről 12 községi könyvtár tartozott hozzánk.
Megnéztem a régi iratokat: a harmadik beiratkozó voltam . Helyiségekkel bővültünk. Lett raktár, gyerekrészleg és olvasóterem. Előadásokat, irodalmi esteket tartottunk. Voltak óvodás és iskolai foglalkozások. 1973-ra a könyvállomány 8120 – ra nőtt. Az olvasók száma már 2490 volt.
|
1982-ben egy szolgálati lakás területével bővült a könyvtár, ahol gyerekkönyvtárat alakítottunk ki. A terület 444 nm-re növekedett, 12fő szakképzett könyvtáros dolgozott, 3950 fő volt az összes olvasók száma és a könyvek száma már meghaladta a 66 ezer kötetet.
|
1987 ben újabb bővítésre került sor: A szomszédos Magyar Nemzeti Bank elköltözött és ezt a sarok épületet kaptuk meg. Ezzel az alapterület 689 nm-re növekedett. Az igazgatóságom alatt elnyertük az országos "Az Év Könyvtára" címet. Ekkor 73.382 db. könyvünk és 3700 fő olvasónk volt. És számos egyéb szolgáltatással vártuk az olvasókat, a 13 fő könyvtárossal. Az épület időközben életveszélyessé vált. Igazgatóhelyettesként egy fal-omlással is meg kellett birkóznunk.
L: A hatszori bővítgetés területet ugyan adott, de az épület felújíthatatlanná vált. Most egy modern, és bővíthető intézményben ülünk. Milyen út vezetett ide?
G: A rendszerváltás után 1999-ben a képviselőtestületben Fábián Zsolt és Gémesi György köré gyűlt képviselők támogatták a könyvtár ügyét. 2000-ben az önkormányzat saját erejéhez 370 millió forintnyi pályázati pénzt is sikerült szerezni. Ez a 25 évvel ezelőtti összeg ma már szinte értelmezhetetlen. Az önkormányzat határozatával indulhatott a beruházás.
L: Ne intézzük el ilyen gyorsan, hiszen tíz év telt el ábrándozással, tervezgetéssel.
G: A konkrét előkészítés és tervezés két évig tartott: 1999-től 2001-ig. Igazgatóként teljes lendülettel vettem részt ebben. Tervezőknek megnyertünk két jelentős alkotót ; Kálmán Ernőt és Major Györgyöt. A generálkivitelező a gödöllői Architekton Rt. volt.
Igazgatóként teljes lendülettel vettem részt a bíráló bizottság tagjaként a döntésekben és a terv kivitelezés ellenőrzésében. A legcsodálatosabb az volt hogy szabad kezet kaptam a a könyvtár funkcionális tervének kidolgozására. Időt nem kímélve fogtunk hozzá Fülöp Attilánéval --akkori ig. helyettessel --mint szakképzett és gyakorlott könyvtárosok és jövőbe látóan egy 21 századi könyvtár tervezéséhez.
Egy átriumos épületet álmodtunk, belső terekkel, bővíthető tárolókkal. Sajnos nem sikerült minden terültet megvásárolni, így módosítani kellett a terven. A szűkös keret miatt a sok tükröződő burkolatból csak kevés valósulhatott meg. Két évtizeddel előre, a jövőre terveztünk.
L: Közbevetem, hogy az épületnek kellemes aurája van, amihez a munkatársak is nagyban hozzájárulnak! Nade az építkezés???
G: Az anyagkiválasztásban is részt vettem. Még a téglagyárba is elmentem. Nem engedtem eltérést a tervtől, ha kellett a falat is visszabontattam. Sikerült minden konfliktust összeveszés nélkül megoldanunk. Az alapos előkészítés, és az odaadó munka sikert hozott. 2001-ben kezdődött a kivitelezés. Bő kilenc hónap alatt elkészült 2002-re. Az átmeneti időszakban a gyermekkönyvtárban működött minden szolgáltatás. Az új létesítmény 3067 nm-es,a használók által használt látogatható 1800 nm. 180000 dokumentummal,5386 olvasóval és 32 fő könyvtárossal.
|
L: És napjainkban mi a helyzet?
G: 2010-ben nyugdíjba mentem. A könyvtárnak mintegy kettőszázhétezer könyve van. Most éppen interjút adok.
L: Köszönjük szépen ! Jó egészséget kívánunk! Mi látnokok megjósoljuk, hogy fényes jövő áll a központi fekvésű multifunkcionális intézmény előtt.
Szerző: Látnokok
Forrás
Vissza a Retro Rádió – Gödöllő oldalra.
