Mihály Dénes

Homoródlövétei Mihály Dénes (Gödöllő, 1894. július 7.[2] – Nyugat-Berlin, 1953. augusztus 29.) magyar mérnök, tudós, feltaláló, fizikus, Telehor elnevezésű távolbalátó készülék feltalálója.

Életútja

Mihály Dénes és felesége Halmay Gizella

Édesapja, dr. Mihály József orvos, tanár, műfordító, édesanyja, Ambrus Mária, Ambrus Zoltán író testvére volt. A két család együtt töltötte a nyarakat Gödöllőn. A Mihály család később Pécelen vett nyaralót. Mihály Dénes Gödöllőn született a régi Kálvária soron, ma a Táncsics Mihály utca van ott, a ház már nem létezik. Emléktábla emlékezik meg róla a Mihály Dénes közben.

A szülők és a szűkebb család humán beállítottsága ellenére, Mihály Dénest a műszaki tudományok iránt érdeklődött. 16 évesen már könyvet írt az autókról és motorokról, amelyeket a sofőr képzésben vizsgakönyvként használtak. Szétszedte nagybátyja Ford típusú autóját, mert érdekelte az autómotor működése. Később össze is rakta.

1904–1912 között a mai budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója volt. A Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi tanulmányai alatt a képtovábbítás, a hangosfilm technológiai megoldásait tanulmányozta.

Az első világháború után a budapesti Telefongyár Rt-nél helyezkedett el. Később a berlini német birodalmi posta munkatársa lett, 1930-ban pedig saját vállalatot indított Berlinben Telehor AEG néven.

Felesége erdőtelki Halmay Gizella volt, erdőtelki Halmay Emil és Krumpholz Gizella lánya, akit 1925. február 4-én Budapesten vett feleségül, gyermekük nem született. Annak ellenére, hogy külföldön élt és tanulmányait kénytelen volt ott tökéletesíteni, végig magyarnak érezte magát. Szeretett volna Magyarországon tanítani, de akkoriba az oktatási feltételek még nem voltak meg. Utoljára 1940-ben édesanyja temetésén járt hazánkban.

Berlinben a hitleri rémuralom alatt üldözöttek bújtattak otthonukban, ezért internálták. A koncentrációs táborban tüdő betegsége kiújult. Élete végén egy süketnéma ábécé megalkotásán dolgozott. 1953. augusztus 29-én halt meg. Sírja a wilmersdori temetőben található.

Munkássága

Telehor vevő- és adó készüléke

Telehor

1911-ben édesapjával tanulmányútra ment Európa több városába. Münchenben találkozott Kerr professzorral, aki a géptávíróról tartott előadást. Az előadás közben támadt egy ötlete a drótnélküli képközvetítésről. Kerr professzor szerint ezt lehetetlen megvalósítani. Mihály Dénesnek mégis sikerült. Létrehozott egy széncellás gépet, amivel rövid távra (30 m) képet tudott közvetíteni drótok nélkül. Telehornak nevezte el. Munkahelyén a Telefongyárban tudta tovább fejleszteni a Telehort, most már több kilométerre is tudott képet és hangot közvetíteni. 1919-ben mutatta be és 1922-ben pedig a Das Elektrische Fernsehen und das Telehor című munkájában beszámolt a kutatásairól.

A főnökei a Telefongyárban nem látták meg a lehetőséget a Telehorban, anyagilag nem támogatták a kutatásait. Így mikor a berlini német birodalmi posta (AEG) munkát ajánlott neki Berlinbe költözött. 1924-től itt folytatta tudományos munkáját, aminek gyümölcseként 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomáson - a 175,4 m-es hullámhosszon Mihály Dénes volt a világon az első ember, akinek sikerült , mozgó televíziós közvetítést adni, majd rövid időn beül a szobában ülő személyek képét mesterséges fényforrás nélkül továbbítani.

Hazai támogatások nélkül kénytelen volt külföldön dolgozni a találmányokon és ott is értékesíteni. Miközben továbbra is az AEG munkatársa volt, Londonban vetítőgép-irodát nyitott, a londoni Television Company elnöke és egy vegyészeti gyár főmérnöke volt. 1930-ra a sikerei és a világhírneve lehetővetett, hogy anyagi biztonságban éljen. Telehor AEG néven televíziók gyártásával foglalkozó vállaltot indított Berlinben.

Az első zárt láncú televíziós közvetítésre 1936-ban került sor Budapesten, a Gellért Szálló Pálmakertjében. Mihály Dénes a Telehorral 30 méteres távolságra közvetített televíziós képet. Az eszköz motorokkal és transzformátorokkal együtt 720 kilogrammot nyomott. A készülék megtekinthető a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Találmányok

A Telehor mellett más találmányokon is dolgozott, fekete-fehér mozi, beszélő mozi, fénytelefon. A fénytelefont repülőgépeken alkalmazták. A pilóta fényszórók segítségével több 10 kilométer távolságba tudott a parancsnokával kommunikálni.

Két szabadalmat is bejegyeztetett, a projectophon volt az egyik. A találmány a hangosfilm őse volt, képet és hangot rögzített és közvetített egyszerre. 1916-ban ezzel az eszközzel sikerült egy hangosfilmet felvenni és lejátszania.

A phonokerék feltalálásával hozzájárult a hangosfilmek elterjedéséhez. Az eszközzel sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját.

Ambrus, Fallenbüchl, Mihály, Nyáry családok_Gödöllő 1940.jpg

E. H. Traub fizikussal együttműködve 1933-ban már egy korszerűbb televíziós készüléket fejlesztettek ki, amit maga még tovább tökéletesített. Ezzel képet akár 2,5 x 3 méteres nagyságban is ki lehetett vetíteni. A találmányt 1935-ben mutatták be.

Gödöllő

Gödöllő és Pécel egész életében fontos szerepet játszott. Berlinben telepedett le, mert anyagi feltételeket ott tudta megteremteni a kutatásaihoz. 1940-ig minden évben haza látogatott.

1930-ban a gödöllőiek is megismerhették a Telehort egy előadás keretében. 1930-ban és 1931-ben, hogy a „Szent Imre Év” (1930) alkalmából a hívek szobor felállítását tervezték és ehhez Mihály Dénes is hozzájárult 300 pengővel.

Emléke

A Magyar Posta által 1996-ban kiadott „A magyarok a nagyvilágban a technika fejlődéséért” sorozatban Mihály Dénes portréja is szerepel. Utcát neveztek el róla Pécelen, Gödöllőn. Kistarcsán szakgimnázium vette fel a nevét.