|
|
27. sor: |
27. sor: |
|
| |
|
|
| |
|
| == Január szülöttjei == | | == Február szülöttjei == |
| | |
|
| |
|
| {| | | {| |
| | |
| |- | | |- |
| |align="center"| '''Petőfi Sándor''' | | |
| |align="center"| '''Dr. Mészáros István''' | | |align="center"| '''Róna József''' |
| |align="center"| ''' Mikszáth Kálmán ''' | | |align="center"| '''Csiki Kovács Dénes''' |
| | |align="center"| '''Ifj. Horthy Miklós''' |
| | |
| | |
|
| |
|
| |- | | |- |
| | | [[ ''' [[Róna József ]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lesz tanonc. Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királynészobor. Róna József ingyen készítette el az alkotást, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. A premontrei rend 1931-ben döntött bőkezű jótevője, Kálmán herceg lovas szobrának, felállításáról. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel az egykori gimnázium, a mai Szent István Egyetem épülete előtt. ]] |
| | |
|
| |
|
|
| |
|
| | [[Kép:petofi.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Petőfi Sándor ]]''' (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva. A fordításért kapott pénzből, színész alapjelmezeket vásárolt, ugyanis Erdélybe készült színésznek. Másodszor 1845-ben járt városunkban, amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett. ]] | | | [[Kép:csiki.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát. Családjával 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek. Az 1920-as évek második felétől kezdett el publikálni. Először elbeszélésekkel próbálkozott, melyek a Képes Krónika, Új Magyarság, Nemzeti Újság, Magyar család hasábjain jelentek meg. Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. Érdeklődése azonban hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített.]] |
|
| |
|
| | [[Kép:meszaros2.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Dr. Mészáros István]]''' (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos, vallását gyakorló, hívő keresztény ember. Mészáros István kimagasló szakmai, tudományos és egyháztársadalmi tevékenységet végzett. Állatorvosi oklevelet szerzett 1933-ban. A doktori fokozatot 1934-ben szerezte meg. 1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. 1946-ban a Földművelésügyi Minisztériumba került, ahol fő feladatként a háborúban megtizedelt állatállomány gazdaságos szaporítása és a genetikai állomány javítása képezte. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette, majd 1965-ben ő szervezte meg a Központi Mesterséges Termékenyítő Főállomást. Dr. Mészáros István 1942 óta (57 éven át) a Gödöllői Református Egyházközség presbitere, 1944-től főgondnoki tisztségét töltötte be.]]
| |
|
| |
|
| | | [[Kép:Horthy.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Ifj. Horthy Miklós]]''' Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában. ]] |
|
| |
|
| | [[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Mikszáth Kálmán]]''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések”. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, Szegeden aratta első írói sikereit. 1881-ben a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.]]
| |
| |} | | |} |
|
| |
|
| | {| |
|
| |
|
| {|
| |
| |- | | |- |
| |align="center"| ''' Dr. Lumniczer Sándor ''' | | |align="center"| '''Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)''' |
| |align="center"| ''' Sidló Ferenc ''' | | |align="center"| ''' Márton Lajos ''' |
| |align="center"| ''' Tormássy Gizella ''' | | |align="center"| ''' Malatin Antal''' |
| |align="center"| ''' Kirchhofer József '''
| |
|
| |
|
| |- | | |- |
| | [[Kép:kep1.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Dr. Lumniczer Sándor]]''' (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Rendkívül szerény ember volt, aki a gyógyítást kötelességének érezte. 1915-ben bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. A háborúban teljesített szolgálataiért a Vitézi Rend tagja lett. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett, 1934-től tanársegéd, majd 1937-től egyetemi magántanár lett. Egyetemistaként vett először puskát a kezébe, s lett koronglövő. A sikeres magyar csapat mindenkori kapitánya volt. Három világbajnokságot és két Európa-bajnokságot nyert, valamint tizenháromszor volt tagja a vb-n és Eb-n szereplő győztes magyar csapatnak. Bécsben felállított világrekordját 25 évig senki sem tudta túlszárnyalni.]] | | | [[Kép:gorogi.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]''' (Budapest, 1885. február 21. - Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona 1885. február 21-én született Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild (a losonci postamester lánya) gyermekeként. Pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek, egy bérelt kertes házba, apja innen járt be vonattal dolgozni. 1913-tól a rá testvérként hasonlító Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, mely a fiával átélt bujkálásának krónikája. ]] |
|
| |
|
| | [[Kép:sidlo1.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Sidló Ferenc]]''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte. 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Körösfői-Kriesch Aladárral, együtt készítették el a marosvásárhelyi kultúrpalota számára a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is. Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. ]]
| |
|
| |
|
| | [[Kép:tormassy.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Tormássy Gizella]]''' alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében, mert az időközben elszegényedett és egyedül maradt édesanyja, szentlőrinckátai Laczkovich Emma csak így tudta őt egy régi családi alapítványi helyen taníttatni. Mivel irodalmi hajlandóságú volt,Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel kislánya, Gizella Szidónia születése (1888. május 17.) után belázasodott és meghalt június 6-án.]] | | | [[Kép:marton.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Márton Lajos]]''' (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.]] |
|
| |
|
| | [[Kép:szi_00.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Kirchhofer József]]''' (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Kirchhofer József 1919. január 28-án született Gödöllőn. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. A sport elkötelezett híve volt, így teljesen természetes volt mindenki számára, hogy további tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytassa. A tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos hadifogság és sebesülés. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig. ]] | | |
| | | [[Kép:mal.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Malatin Antal]] ''' (Gödöllő, 1820. február 28. – Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója. 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában.1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát. Később Malatin Antal új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn.]] |
| | |
| | |
| | |} |
| | |
| | == Évfordulók - 40 éve halt meg Dr. Kalocsay Kálmán == |
| | |
| | {| |
| | |
| | |- |
| | |align="center"| '''Dr. Kalocsay Kálmán''' |
| | |
| | |- |
| | | [[Kép:kalocsay.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. Pázmány Péter Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1916-ban orvosi diplomát szerzett. 1920-tól 1966-ig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1929-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán egyetemi magántanári képesítést szerzett a Járványos betegségek klinikája tárgykörben. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban.]] |
|
| |
|
| |} | | |} |
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Február szülöttjei
Róna József
|
Csiki Kovács Dénes
|
Ifj. Horthy Miklós
|
[[ Róna József (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lesz tanonc. Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királynészobor. Róna József ingyen készítette el az alkotást, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. A premontrei rend 1931-ben döntött bőkezű jótevője, Kálmán herceg lovas szobrának, felállításáról. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel az egykori gimnázium, a mai Szent István Egyetem épülete előtt. ]]
|
Csiki Kovács Dénes (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát. Családjával 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek. Az 1920-as évek második felétől kezdett el publikálni. Először elbeszélésekkel próbálkozott, melyek a Képes Krónika, Új Magyarság, Nemzeti Újság, Magyar család hasábjain jelentek meg. Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. Érdeklődése azonban hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített.
|
Ifj. Horthy Miklós Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.
|
Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)
|
Márton Lajos
|
Malatin Antal
|
Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona) (Budapest, 1885. február 21. - Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona 1885. február 21-én született Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild (a losonci postamester lánya) gyermekeként. Pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek, egy bérelt kertes házba, apja innen járt be vonattal dolgozni. 1913-tól a rá testvérként hasonlító Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, mely a fiával átélt bujkálásának krónikája.
|
Márton Lajos (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.
|
Malatin Antal (Gödöllő, 1820. február 28. – Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója. 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában.1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát. Később Malatin Antal új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn.
|
Évfordulók - 40 éve halt meg Dr. Kalocsay Kálmán
Dr. Kalocsay Kálmán
|
Dr. Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. Pázmány Péter Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1916-ban orvosi diplomát szerzett. 1920-tól 1966-ig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1929-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán egyetemi magántanári képesítést szerzett a Járványos betegségek klinikája tárgykörben. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban.
|
Gödöllő
Tematikus évek
Személyek
Épületek
Természeti értékek
Művészeti csoportok
Közterületek
Emlékművek
Gazdaság
Közlekedés
Üzemek
Kisebbségek
Partnerintézmények