„Családtörténetek” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(58 közbenső módosítást, amit 2 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
A kiállításon tablókon keresztül gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeiket mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik a nagy háborúban sorozott vagy önkéntes katonaként részt vettek. Bemutatásra kerül '''Eördögh Tibor''' (Pál Gábor anyai nagyapja), '''Farkas Jenő''' (Farkas Jenő édesapja), '''Rausz Sándor''' (Kovács Zoltán családi barátja), '''Polyák Pál''' (Polyák Pál nagyapja), '''Bucsy Béla''' (Dr. Bucsy László édesapja), '''Orosz István és Besse Aladár''' (Besse Aladár nagyszülei) életútja,  a családoknál őrzött írásos dokumentumok tükrében. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke között zajlott levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországi életéről.  
A kiállításon gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeit mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik sorozott vagy önkéntes katonaként vettek részt a nagy háborúban. Bemutatásra kerül '''[[lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''' (Pál Gábor anyai nagyapja), '''[[ Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]''' (Farkas Jenő édesapja), '''[[Rausz Sándor honvéd]]''' (Kovács Zoltán családi barátja), '''[[Polyák Pál őrvezető]]''' (Polyák Pál nagyapja), '''[[vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' (Dr. Bucsy László édesapja), '''[[vitéz Orosz János lovas testőr]] és [[Besse Aladár huszár]]''' (Besse Aladár nagyszülei) életútja,  a családoknál őrzött írásos dokumentumok alapján. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke közötti levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországbeli életéről.  




5. sor: 5. sor:
[[Fájl:cst_01.jpg|thumb|right|400px|]]
[[Fájl:cst_01.jpg|thumb|right|400px|]]


Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel apai nagyapja Besse Aladár huszár és anyai nagyapja Orosz János vitéz, lovas testőr háborús emlékeit.
'''[[Besse Aladár huszár]]''' 1879-ben született Gödöllőn. Iskoláit Budapesten végezte. Szobafestő és mázolónak tanult. Budapesten és Gödöllőn dolgozott, mint segéd. 1910-ben önállósította magát. Az Ipartestület és az Iparos Dalkör tagja, valamint a Tűzoltó Testület szakaszparancsnoka volt. 1922-ben nagyobb állami építkezés munkáit végezte. 1915-ben vonult be, és az olasz harctéren küzdött. Kétszer sebesült meg.  11 hónapig volt olasz fogságban, majd 1919-ben szerelt le. Vitéz Besse Aladár apai nagyapja volt.


'''Besse Aladár''' huszár 1879-ben született Gödöllőn. Iskoláit Budapesten végezte. Szobafestő és mázolónak tanult. Mint segéd Budapesten és Gödöllőn dolgozott. 1910-ben önállósította magát. Az Ipartestület tagja volt kilenc évig. Iparos Dalkör tagja is volt, valamint a Tűzoltó Testület szakaszparancsnoka. 1922- ban nagyobb állami építkezés munkáit végezte. 1915-ben vonult be, az olasz harctéren küzdött kétszer sebesült meg.  11 hónapig volt olasz fogságban. 1919-ben szerelt le.


'''Polgári kitüntetései:''' a tűzoltóságtól 25 éves szolgálati érem, 25 éves és 50 éves jubileumi emlékérem, a Daloskörtől 25 éves 20 éves szolgálati érem.
'''Polgári kitüntetései:'''  
* A tűzoltóságtól 25 éves szolgálati érem
* 25 éves és 50 éves jubileumi emlékérem
* A Daloskörtől 25 éves 20 éves szolgálati érem


'''Katonai Kkitüntetései:''' Bronz Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt, Sebesülési Érem.


'''Katonai kitüntetései:'''
* Bronz Vitézségi Érem
* Károly Csapatkereszt
* Sebesülési Érem


Besse Gábor anyai nagyapja '''Orosz János''' vitéz, lovas testőr, tiszthelyettes. 1888-ban született Martonoson. Tényleges katonai szolgálatra 1912. június 6-án vonult be a 8. had. ezredhez. Az I. világháború alatt mind a három frontot megjárta. 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került. Ott a lembergi ütközetben került harcba. 1914. szeptember 13-án 10 huszárral felderítő szolgálatra küldték, ahol 3 sebesültszállítókocsit mentett meg, amiért őrmesterré léptették elő. 1916 végén a román harctérre vitték. 1917-ben az olasz frontra került, ahol az összeomlásig harcolt. 1918. november 3-án olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919. november elején tért haza. 1923-ban avatták vitézzé.


'''Katonai kitüntetései:''' I. osztályú ezüst vitézségi érem, Károly Csapatkereszt, Sebesülési érem, 1912-13. Szolgálati Kereszt, Magyar Ezüst Érdemérem.


Vitéz Besse Aladár anyai nagyapja '''[[vitéz Orosz János lovas testőr]]''', tiszthelyettes. 1888-ban született Martonoson. Tényleges katonai szolgálatra 1912. június 6-án vonult be a 8. hadezredhez. Az I. világháború alatt mind a három frontot megjárta. 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került. Ott a lembergi ütközetben harcba. 1914. szeptember 13-án 10 huszárral felderítő szolgálatra küldték, ahol 3 sebesültszállító kocsit mentett meg, amiért őrmesterré léptették elő. 1916 végén a román harctérre vitték. Ott 1917. június 4-én a Kukul-hegy elfoglalásánál megsebesült. Felgyógyulása után Marosvásárhelyre vezényelték kiképző altisztnek, majd Bruck-Királyhidán géppuska szakaszparancsnoki iskolát végzett. 1917-ben az olasz frontra került, ahol az összeomlásig harcolt. 1918. november 3-án olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919. november elején tért haza. 1923-ban avatták vitézzé.


'''Katonai kitüntetései:'''
* I. osztályú ezüst vitézségi érem
* Károly Csapatkereszt
* Sebesülési érem
* 1912-13. Szolgálati Kereszt
* Magyar Ezüst Érdemérem
'''[http://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s/2015/besse.mp3 A két nagyapa háborús emlékeit hanganyag formájában is meg lehet hallgatni]'''




24. sor: 38. sor:
== vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes ==
== vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes ==
[[Fájl:cst_2.jpg|thumb|right|400px|]]
[[Fájl:cst_2.jpg|thumb|right|400px|]]
Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvoson keresztül ismerjük meg apai nagyapja, vitéz Bucsy Béla történetét. Bucsy Béla civilként vonult be mindenféle katonai tapasztalat, kiképzés nélkül. A hegyivadászokhoz került. Az orosz fronton 1916-ban hadifogságba esett. Háborús emlékeit hanganyag formájában lehet meghallgatni, valamint beleolvasni a fogságban szerkesztett újságjába.  
'''[[vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja állami kishivatalnok. Szülei halála után bátyja, Bucsy István vette gyámsága alá. Zalaegerszegen végezte a gimnáziumot. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának Triesztbe a hegyivadászokhoz. 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. A lapot kézzel írták és díszítették. Mindenki, aki olvasta az újságot, aláírta.  
 
1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti.
 
 
Részlet a '''[[Szittyák]]''' hadifogoly újságból:
 
 
''"MAJDHA ELNÉMULNAK AZ ÁGYUK...''
 
''Majd ha elnémulnak az ágyuk és visszatérnek mind, akik öldökölni indultak,akkor ujra hangosak lesznek a muzsák kertei. Isten azma silent Mutae: a háboruban hallgatnak a muzsák, mennyire meggyőződhetünk mi, s nagy háború kortársai: csinálói és kárvallotjai ennek a tételnek igazságáról. A művészi és irodalmi élet terén mindenütt egész Europában pangás, nincs semmi esemény. azelőtt minden esztendőnek megvolt a maga döntő sikerű drámája, képe, vagy szobra, mely hangos, zajos megtárgyalásra késztette a művészi világot és mozgásba hozta a legérzékenyebb mutatót, a napi zajból..."''
 
 
'''Bucsy Béla háborúval kapcsolatos emlékeit nemcsak a tablón olvashatjuk, hanem az unoka [http://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s/2014/hanganyag_bucsy.mp3 Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvos elbeszélésben is]'''




30. sor: 57. sor:
== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ==
== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ==
[[Fájl:cst_3.jpg|thumb|right|400px|]]
[[Fájl:cst_3.jpg|thumb|right|400px|]]
Pál Gábor régi gödöllői lakos nagyapja, lászlófalvi Eördögh Tibor harctéri emlékeit osztta meg velünk. A nagypapa apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. 1933-ban költözött családjával Gödöllőre. Az I. világháború kitörésekor önként hadba vonult. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A hanganyagon kívül korabeli hirdetéseket, hirdetményeket, lapot mint például a Borsszem Jankó kaptunk kölcsön a kiállítás idejére.
Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, '''[[lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''' , harctéri emlékeit osztotta meg velünk. Eördögh Tibor hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.
 
Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.
 
 
'''Katonai kitüntetései:'''
* Károly Csapatkereszt
* Háborús Emlékérem kardokkal és sisakkal
* Prónay Emlékérem/Lajtabánsági Emlékérem
 
 
'''[http://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s/2014/hanganyag.mp3 A tablón megjelenített történetet hanganyag formájában is meg lehet hallgatni]'''




36. sor: 74. sor:
== Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok ==
== Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok ==
[[Fájl:cst_4.jpg|thumb|right|400px|]]
[[Fájl:cst_4.jpg|thumb|right|400px|]]
Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes elbeszélésében édesapjára emlékezik, aki mind a három fronton végig szolgálta az I. világháborút. A történetet, amit meghallgathatnak édesapja elbeszéléseiből, a kiállítás rendelkezésére bocsátott albumából és a hadtörténeti levéltári kutatásaiból ismeri.  
'''Farkas Jenő''' a gimnázium után a nagyváradi gyalogos hadapródiskolába került, 1907-1910 között tanult ott. 1911-ben Szatmárban érettségi vizsgát tett. Ezután Selmecbányára került, ahol az Erdőmérnöki Főiskolán tanult. 1914. novemberében önként jelentkezett a 39-es Tábori Tarackos Tüzérezred 6. ütegéhez. 1916-1919-ig orosz fronton harcolt, tartalékos hadnaggyá nevezték ki 1916-ban. Felterjesztették kitüntetésre, megkapta a Bronz Signum Laudis kitüntetést. 1917. első felében Miskolcon, Nagysároson, Poprádon, Tósóváron pihent az üteg, majd Fogaras, Brassó, Nagyszeben, Csíkcsicsó állomás következett.  
 
1917. július 1-jétől a román fronton harcolt, Putna és Ojtoz völgy közelében. Májustól már az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint ütegparancsnok. 1919-ben fogságba esett, Genovában hadifogoly. Októberi szabadulása után Sopronba költözött családjához. A háború végén '''[[Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]'''ként szerelt le. Erdőmérnöki tanulmányait 1924-ben fejezte be, innentől erdőmérnökként dolgozott Rédén.
 
 
'''Frontról hazaküldött levél:'''
 
 
''Nagyságos Farkas Jenő úrnak, kir. tan. polgármester Budapest II. Császár fürdő 60.''
 
''Kedves Apa! Köszönöm kedves lapját. Ebben a kastélyban fogták el Nagysároson Rákóczit. Egy jobb kópiát már hazaküldtem belőle. Csak használjon minél jobban a fürdő adná az Ég! Kezeit sokszor csókolja hálásan szerető engedelmes fia: Jenő
''
''Tótsóvár 1917. V/14.''
 
 
'''[http://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s/2014/hanganyag_farkas.mp3 Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes édesapja élményeit hanganyag formájába is megosztotta velünk.]'''




42. sor: 95. sor:
== Polyák Pál őrvezető ==
== Polyák Pál őrvezető ==
[[Fájl:cst_5.jpg|thumb|right|400px|]]
[[Fájl:cst_5.jpg|thumb|right|400px|]]
Polyák Pál városunk polgára szintén megosztotta velünk nagyapja, az I. világháborút és az orosz hadifogságot megjárt Polyák Pál emlékeit. A nagyapa hat évet töltött orosz fogságban. Mind a fogságból, mind a harctérről küldött haza leveleket a feleségének és a fiának Hévízgyörkre.  
'''[[Polyák Pál őrvezető]]''', városunk polgárának Polyák Pálnak volt nagyapja. A háborús emlékeket a nagymama által őrzött levelekből ismeri a család. Az I. világháborúban orosz frontra vezényelték a nagyapát, ahol hadifogságba esett. Hat évet töltött orosz hadifogolyként, ahonnan németül írt tábori levelezőlapokat küldött haza a családnak. A fronton töltött napokról a magyarul írt levelek tanúskodnak. A nagymama Hévízgyörkön volt bábaasszony. Mivel a katona férjek hosszú távolléte megviselte a családokat, az asszonyok mindent elkövettek azért, hogy a háború után újra együtt legyen anya, apa és gyerek. A kiállított gyönyörű anya-fiú fényképet egy volt hadifogoly társával küldte a férjének az itthon maradt asszony. 
 
 
'''Irkuckból, orosz fogságból küldött egyik levél:'''
 
 
''Irkuck 1918''
 
''Drága feleségem Pali fiam.''
 
''Kívánom, hogy soraim jó egészségben találjon benneteket, én egészséges vagyok. Nagyon örülök kedves Linikém, hogy Pali jól tanul. Nagyon szeretnék odahaza lenni. Szeretném fejlődését látni. el nem tudom gondolni, hogy mi lesz még velem. Talán már életbe nem is fogunk találkozni. Írtad egy időbe, hogy te is fogsz fényképet küldeni. Én nem mertem kérni, gondoltam nem lehet ezt. Most csak várok mi lesz velünk. Rettenetes állapot hova fog fejlődni. Szakadna már le az ég, ütné agyon ezt a romlott világot. Ne élne ez a gyáva népség.''
 
''Számtalanszor csókol: Palid''
 
 
 
'''[http://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s/2014/hanganyag.mp3 Polyák Pál történetét az unoka visszaemlékezéséből is megismerhetjük.]'''




48. sor: 117. sor:
== Rausz Sándor honvéd ==
== Rausz Sándor honvéd ==
[[Fájl:cst_6.jpg|thumb|right|400px|]]
[[Fájl:cst_6.jpg|thumb|right|400px|]]
Kovács Zoltán rendelkezésünkre bocsátotta a tulajdonában lévő Trianoni békeegyezmény, a Magyarország részére megállapított békefeltételek katonai részét, valamint Rausz Sándor Nélkülözhetetlen tudnivalók a rendfokozat nélküli honvéd számára című kis könyvét.
'''[[Rausz Sándor honvéd]]''' Kovács Zoltán családi barátja volt. 1892-ben született Aszódon. A Magyar Királyi I. Honvéd gyalogezred 2. századában szolgált 1913-14 között. A háborús katonai szolgálatát 1914. augusztus 8-án kezdte meg az I. Honvéd gyalogezrednél. Budapesten vonult be, 1922-ben szerelt le. 1917. augusztus 29-én Galíciában Rohatinnál harcolt. 1914. szeptember 6-án Galíciában az orosz harctéren megsebesült.
 
1914. októberében a Magyar Királyi 23. Honvéd gyalogezred kötelékében Nagy Bereznánál, majd a Mezőlaborci szorosban harcolt. 1915. április 6-án Reviczki telepen orosz hadifogságba esett, ahol 6 évet és 8 hónapot töltött. 1921. december elején hadifogoly szállítmánnyal érkezett Csótra, a leszerelő táborba.
 
 
'''Levél Csótról a családnak:'''
 
 
''Csót 1921. XII/4.''
 
''Tudatom, hogy Orosz hadifogságból 1921. dec. 4.én a csóti leszerelő táborba megérkeztem. Egészséges vagyok melyet mindnyájatoknak szívemből kívánok. Maradok a legközelebbi viszontlátásig sok jókívánatim mellett kézcsókoló hű fiuk és testvéretek''


''Sándor''






[[Kategória:Tematikus évek]]
[[Kategória:A régi Ház – 2014 „Kezdet és vég”]]
[[Kategória:A régi Ház – 2014 „Kezdet és vég”]]

A lap jelenlegi, 2017. április 18., 13:58-kori változata

A kiállításon gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeit mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik sorozott vagy önkéntes katonaként vettek részt a nagy háborúban. Bemutatásra kerül lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester (Pál Gábor anyai nagyapja), Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok (Farkas Jenő édesapja), Rausz Sándor honvéd (Kovács Zoltán családi barátja), Polyák Pál őrvezető (Polyák Pál nagyapja), vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes (Dr. Bucsy László édesapja), vitéz Orosz János lovas testőr és Besse Aladár huszár (Besse Aladár nagyszülei) életútja, a családoknál őrzött írásos dokumentumok alapján. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke közötti levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországbeli életéről.


Besse Aladár huszár és vitéz Orosz János lovas testőr

Cst 01.jpg

Besse Aladár huszár 1879-ben született Gödöllőn. Iskoláit Budapesten végezte. Szobafestő és mázolónak tanult. Budapesten és Gödöllőn dolgozott, mint segéd. 1910-ben önállósította magát. Az Ipartestület és az Iparos Dalkör tagja, valamint a Tűzoltó Testület szakaszparancsnoka volt. 1922-ben nagyobb állami építkezés munkáit végezte. 1915-ben vonult be, és az olasz harctéren küzdött. Kétszer sebesült meg. 11 hónapig volt olasz fogságban, majd 1919-ben szerelt le. Vitéz Besse Aladár apai nagyapja volt.


Polgári kitüntetései:

  • A tűzoltóságtól 25 éves szolgálati érem
  • 25 éves és 50 éves jubileumi emlékérem
  • A Daloskörtől 25 éves 20 éves szolgálati érem


Katonai kitüntetései:

  • Bronz Vitézségi Érem
  • Károly Csapatkereszt
  • Sebesülési Érem


Vitéz Besse Aladár anyai nagyapja vitéz Orosz János lovas testőr, tiszthelyettes. 1888-ban született Martonoson. Tényleges katonai szolgálatra 1912. június 6-án vonult be a 8. hadezredhez. Az I. világháború alatt mind a három frontot megjárta. 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került. Ott a lembergi ütközetben harcba. 1914. szeptember 13-án 10 huszárral felderítő szolgálatra küldték, ahol 3 sebesültszállító kocsit mentett meg, amiért őrmesterré léptették elő. 1916 végén a román harctérre vitték. Ott 1917. június 4-én a Kukul-hegy elfoglalásánál megsebesült. Felgyógyulása után Marosvásárhelyre vezényelték kiképző altisztnek, majd Bruck-Királyhidán géppuska szakaszparancsnoki iskolát végzett. 1917-ben az olasz frontra került, ahol az összeomlásig harcolt. 1918. november 3-án olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919. november elején tért haza. 1923-ban avatták vitézzé.


Katonai kitüntetései:

  • I. osztályú ezüst vitézségi érem
  • Károly Csapatkereszt
  • Sebesülési érem
  • 1912-13. Szolgálati Kereszt
  • Magyar Ezüst Érdemérem


A két nagyapa háborús emlékeit hanganyag formájában is meg lehet hallgatni


vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes

Cst 2.jpg

vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja állami kishivatalnok. Szülei halála után bátyja, Bucsy István vette gyámsága alá. Zalaegerszegen végezte a gimnáziumot. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának Triesztbe a hegyivadászokhoz. 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. A lapot kézzel írták és díszítették. Mindenki, aki olvasta az újságot, aláírta.

1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti.


Részlet a Szittyák hadifogoly újságból:


"MAJDHA ELNÉMULNAK AZ ÁGYUK...

Majd ha elnémulnak az ágyuk és visszatérnek mind, akik öldökölni indultak,akkor ujra hangosak lesznek a muzsák kertei. Isten azma silent Mutae: a háboruban hallgatnak a muzsák, mennyire meggyőződhetünk mi, s nagy háború kortársai: csinálói és kárvallotjai ennek a tételnek igazságáról. A művészi és irodalmi élet terén mindenütt egész Europában pangás, nincs semmi esemény. azelőtt minden esztendőnek megvolt a maga döntő sikerű drámája, képe, vagy szobra, mely hangos, zajos megtárgyalásra késztette a művészi világot és mozgásba hozta a legérzékenyebb mutatót, a napi zajból..."


Bucsy Béla háborúval kapcsolatos emlékeit nemcsak a tablón olvashatjuk, hanem az unoka Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvos elbeszélésben is


lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester

Cst 3.jpg

Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester , harctéri emlékeit osztotta meg velünk. Eördögh Tibor hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.

Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.


Katonai kitüntetései:

  • Károly Csapatkereszt
  • Háborús Emlékérem kardokkal és sisakkal
  • Prónay Emlékérem/Lajtabánsági Emlékérem


A tablón megjelenített történetet hanganyag formájában is meg lehet hallgatni


Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok

Cst 4.jpg

Farkas Jenő a gimnázium után a nagyváradi gyalogos hadapródiskolába került, 1907-1910 között tanult ott. 1911-ben Szatmárban érettségi vizsgát tett. Ezután Selmecbányára került, ahol az Erdőmérnöki Főiskolán tanult. 1914. novemberében önként jelentkezett a 39-es Tábori Tarackos Tüzérezred 6. ütegéhez. 1916-1919-ig orosz fronton harcolt, tartalékos hadnaggyá nevezték ki 1916-ban. Felterjesztették kitüntetésre, megkapta a Bronz Signum Laudis kitüntetést. 1917. első felében Miskolcon, Nagysároson, Poprádon, Tósóváron pihent az üteg, majd Fogaras, Brassó, Nagyszeben, Csíkcsicsó állomás következett.

1917. július 1-jétől a román fronton harcolt, Putna és Ojtoz völgy közelében. Májustól már az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint ütegparancsnok. 1919-ben fogságba esett, Genovában hadifogoly. Októberi szabadulása után Sopronba költözött családjához. A háború végén Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnokként szerelt le. Erdőmérnöki tanulmányait 1924-ben fejezte be, innentől erdőmérnökként dolgozott Rédén.


Frontról hazaküldött levél:


Nagyságos Farkas Jenő úrnak, kir. tan. polgármester Budapest II. Császár fürdő 60.

Kedves Apa! Köszönöm kedves lapját. Ebben a kastélyban fogták el Nagysároson Rákóczit. Egy jobb kópiát már hazaküldtem belőle. Csak használjon minél jobban a fürdő adná az Ég! Kezeit sokszor csókolja hálásan szerető engedelmes fia: Jenő Tótsóvár 1917. V/14.


Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes édesapja élményeit hanganyag formájába is megosztotta velünk.


Polyák Pál őrvezető

Cst 5.jpg

Polyák Pál őrvezető, városunk polgárának Polyák Pálnak volt nagyapja. A háborús emlékeket a nagymama által őrzött levelekből ismeri a család. Az I. világháborúban orosz frontra vezényelték a nagyapát, ahol hadifogságba esett. Hat évet töltött orosz hadifogolyként, ahonnan németül írt tábori levelezőlapokat küldött haza a családnak. A fronton töltött napokról a magyarul írt levelek tanúskodnak. A nagymama Hévízgyörkön volt bábaasszony. Mivel a katona férjek hosszú távolléte megviselte a családokat, az asszonyok mindent elkövettek azért, hogy a háború után újra együtt legyen anya, apa és gyerek. A kiállított gyönyörű anya-fiú fényképet egy volt hadifogoly társával küldte a férjének az itthon maradt asszony.


Irkuckból, orosz fogságból küldött egyik levél:


Irkuck 1918

Drága feleségem Pali fiam.

Kívánom, hogy soraim jó egészségben találjon benneteket, én egészséges vagyok. Nagyon örülök kedves Linikém, hogy Pali jól tanul. Nagyon szeretnék odahaza lenni. Szeretném fejlődését látni. el nem tudom gondolni, hogy mi lesz még velem. Talán már életbe nem is fogunk találkozni. Írtad egy időbe, hogy te is fogsz fényképet küldeni. Én nem mertem kérni, gondoltam nem lehet ezt. Most csak várok mi lesz velünk. Rettenetes állapot hova fog fejlődni. Szakadna már le az ég, ütné agyon ezt a romlott világot. Ne élne ez a gyáva népség.

Számtalanszor csókol: Palid


Polyák Pál történetét az unoka visszaemlékezéséből is megismerhetjük.


Rausz Sándor honvéd

Cst 6.jpg

Rausz Sándor honvéd Kovács Zoltán családi barátja volt. 1892-ben született Aszódon. A Magyar Királyi I. Honvéd gyalogezred 2. századában szolgált 1913-14 között. A háborús katonai szolgálatát 1914. augusztus 8-án kezdte meg az I. Honvéd gyalogezrednél. Budapesten vonult be, 1922-ben szerelt le. 1917. augusztus 29-én Galíciában Rohatinnál harcolt. 1914. szeptember 6-án Galíciában az orosz harctéren megsebesült.

1914. októberében a Magyar Királyi 23. Honvéd gyalogezred kötelékében Nagy Bereznánál, majd a Mezőlaborci szorosban harcolt. 1915. április 6-án Reviczki telepen orosz hadifogságba esett, ahol 6 évet és 8 hónapot töltött. 1921. december elején hadifogoly szállítmánnyal érkezett Csótra, a leszerelő táborba.


Levél Csótról a családnak:


Csót 1921. XII/4.

Tudatom, hogy Orosz hadifogságból 1921. dec. 4.én a csóti leszerelő táborba megérkeztem. Egészséges vagyok melyet mindnyájatoknak szívemből kívánok. Maradok a legközelebbi viszontlátásig sok jókívánatim mellett kézcsókoló hű fiuk és testvéretek

Sándor