Suzanne Simard könyvében az erdők titokzatos hálózatait tárja fel, bemutatva, hogyan segítik az "anyafák" a fiatalabb fákat a túlélésben és fejlődésben a talaj alatti gombahálózatokon keresztül – lenyűgöző betekintést nyújtva a természet rejtett kommunikációjába.

Suzanne Simard kanadai tudós, a British Columbia Egyetem Erdő- és Természetvédelmi Tudományok Tanszékének professzora, egy nemzedékek óta favágásból élő családban nőtt fel. Gyakran nevezi magát erdődetektívnek, mivel gyerekkora óta figyeli és tanulmányozza az erdőt abból a szempontból, hogy mégis csak többről van itt szó, mint fák összességéről. Rájött, hogy az idősebb fák képesek felismerni, hogy mely magoncok tartoznak a rokonságukba. A talajban lévő gombahálózaton keresztül a fák kapcsolatban állnak egymással, az anyafák védelmezik a magoncokat. Valódi tudásmegosztás működik, azaz az anyafák megtanítják a fiatalokat arra, mi hasznos és mi ártalmas, ki a barát és ki az ellenség, hogyan lehet alkalmazkodni és túlélni egy állandóan változó környezetben. Ez a könyv ihlette James Cameront az Avatarban ábrázolt gyönyörűséges lélekfa megalkotásakor. 14 éves kortól ajánlom olvasásra. Aki szeretné az írónő 18 perces előadását megnézni, ami egy rövid kedvcsináló a könyv elolvasásához, itt teheti:

"Egy nyálkagomba-rajongó mesélt egy általa elvégzett vizsgálatról. Gyakran megesett vele, hogy eltévedt az IKEA-áruházakban, és hosszú perceket töltött a kijárat keresésével. Elhatározta tehát, hogy a nyálkagombáira bízza a feladat megoldását, és a helyi IKEA alaprajzának megfelelő útvesztőt épített számukra. A nyálkagombák pedig, noha sem jelzések, sem személyzet nem igazította útba őket, hamar megtalálták a kijárathoz vezető legrövidebb utat."

Merlin Sheldrake: Az élet szövedéke – Miként építik fel világunkat és hatnak ránk a gombák

„A gombák termőtesteket hozhatnak létre, de ehhez előbb le kell bontaniuk valami mást. Most, hogy elkészült ez a könyv, átadhatom a gombáknak, hogy lebontsák. Megnedvesítek egy példányt, és teszek bele némi Pleurotus micéliumot. Amikor már átrágta magát a szavakon, az oldalakon és az előzéklapokon és laskagombákat növesztett a borítóból, megeszem őket.” – ezek a könyv utolsó mondatai

Csiperkegomba, laskagomba – ott vannak a boltok polcain, vásároljuk, sütjük-főzzük őket.

Gyilkos galóca, brrr, nem nyúlunk hozzá.

Fenyőtinoru, néhány évvel ezelőtt megjelent a kertünkben, a feketefenyő alatt, nagyon finom reggeli tojással összesütve.

A gombák világa, azaz az élet szövedéke jóval sokrétűbb az előbb leírtaknál, hiszen talajt teremtenek, táplálják és/vagy megölik a növényeket, gyógyszereket állítanak elő, állatok viselkedését befolyásolják, látomásokat váltanak ki, életben maradnak a világűrben, stb, stb. Nagyon érdekes, izgalmas a téma és legalább ennyire lebilincselően ír róla az írónő.

 Merlin Sheldrake brit biológus, a Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD fokozatot. Disszertációjában a panamai erdők föld alatti gombahálózataival foglalkozott. Zenész és szenvedélyes fermentáló. Az élet szövedéke az első és remélhetőleg nem utolsó könyve.

A szarvasgombáról és gyűjtési módszeréről itt látható egy rövid film:

https://www.youtube.com/watch?v=E_Bz_-pX4No

/Csabai Ágnes/

Gary White és Matt Damon: A víz értéke – Hogyan kerestünk megoldásokat a világ legégetőbb problémájára

„Szegénynek lenni nem olcsó mulatság!” - részlet a könyvből

Történt egyszer, (pontosan szólva 2006-ban) hogy Bono (a U2 együttes énekese, a DATA nevű szervezet megalapítója, ahol Afrikai legégetőbb gondjaival foglalkoznak) rábeszélte Matt Damont, (Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színész és forgatókönyvíró) hogy tartson vele Zambiába, hogy egy kicsit közelebbről megtapasztalják a kontinens legnagyobb megoldásra váró problémáit: a mélyszegénységet, az AIDS-t, az alulfinanszírozott oktatást és a vizet.

Kőkemény tény, hogy Afrikában annyira szennyezett a víz, hogy húsz másodpercenként hal meg egy gyerek valamilyen vízzel terjedő betegségben. És a szennyezettségen kívül még ott van a hozzájutás nehézsége is. A falvakban nincs vízvezeték, a házakban nincsenek vízcsapok. A vizet akár 10 km-es távolságból kell cipelni min. 20 literes kannákban. Ez arrafelé női munka! Tehát a lányok, fiatal nők nem iskolába járnak, nem a ház körüli munkából veszik ki a részüket, hanem vizet hordanak minden nap!

Gary White hidrológus és Matt Damon filmsztár, valamint közös cégük a Water.org hogyan próbált megoldást találni a problémára? Erről szól a könyv.

Matt Damonról itt láthatunk bővebben:

https://www.youtube.com/watch?v=g5PsP5AxNDc

/Csabai Ágnes/

Mottó: „Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre!” (Hundertwasser)

Tudjuk, hogy a fák oxigént termelnek, megkötik a légköri szén-dioxidot, élőhelyet nyújtanak számos állatnak, csökkentik a porszennyeződést, nyáron árnyékot adnak, stb.

De tudunk-e – talán kevésbé ismert - érdekességeket a fákról?

Nézzünk néhány példát!

• Allergén-e az akác? Szerencsére nem. Ez azért is jó hír, mert a magyarországi erdők negyede akácos.
• Melyik fa terméséből főznek pálinkát? Az eperfa terméséből. (Van, ahol szederfának ismerik.)
• Melyik fából gyártják a gyufát? Ezt bizony én sem tudtam, nyárfából.
• Melyik fa víz alatti tartóssága 5-600 év? Az égerfáé. Már a rómaiak is használták víz alatti építkezésekhez.
• Az 1800-as évek elején Franciaország összes diófáját kivágták, vajon miért? Mivel a diófa kemény, szilárd, jól bírja az ütést és a rázkódást, ezért a Napóleoni hadjáratok idején ebből gyártottak puskatust, ágyútalpat.

Fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt ajánlom olvasásra ezt a könyvet - akár egy szép lombos fa árnyékában!

Pálinkából gyűrűt? Fa gyűrűk házilag!

Nem árulok el többet, tessék megnézni: https://www.youtube.com/watch?v=keusUmxf_FM

Csabai Ágnes

„A legerősebb fegyver a Földön a villa.” – Mahatma Gandhi

Péntek Csaba – saját bevallása szerint - átlagos fiatalemberként 30 éves korára szép, nagy pocakot növesztett. Hiába sportolt hetente többször és próbált zsírszegény húst enni, a pocak maradt. Megnézte a Testről és lélekről c. Enyedi Ildikó filmet, és az elhíresült vágóhídi jelenet láttán soha többet nem evett marhahúst. („Ha a vágóhidaknak üvegfalai lennének, mindenki vegetáriánus lenne.”- mondta Paul McCartney.) Aztán már sertést, baromfit, halat se evett. Még később gondolkodni, majd kutatni kezdett, elismert orvosok, táplálkozástudományi szakemberek publikációit, sportolók, testépítők tapasztalatait, beszámolóit, akik hosszú évek/évtizedek óta nem esznek sem húst, sem más állati eredetű ételt. A téma kutatása után írta meg „A hamburgered ára” c. könyvet, ami kitér többek között a nagyipari hústermelés fenntarthatatlanságára, a vágóhídi dolgozók életére, az egyszerre történő pazarlás és éhezés problémájára is.

Péntek Csaba mára pocak nélküli vegetáriánus és jól érzi magát a bőrében.

Híres vegán sportolókról itt látható egy összeállítás:

https://www.youtube.com/watch?v=2VzxuYa2qZ0

/Csabai Ágnes/

„Ahhoz, hogy az avokádófa teremjen, legalább két, különböző fajtájú növény kellene, ahol az egyik hímivarú, a másik nőivarú, és mindkettő egyszerre virágzik. A vásárolt avokádók virágzási időpontjait elég nehéz kideríteni, de kis szerencsével elméletileg lehetséges.” – részlet a könyvből. 

Seres Imre kollégám ajándékba kapott avokádófája ezek szerint nem fog teremni, hiszen „nincs párja”, de sebaj, olyan gyönyörű, hogy így is az emeletünk dísze.

Hogy mi mindent lehet – akár kevésbé napfényes és erkély nélküli - lakásban termeszteni, ámulatba ejtő. Fűszernövényeket, zöldségeket, gombákat, ehető virágokat – csak megfelelő minőségű termőföld, természetes fény (hiányában LED-lámpák), öntözővíz és odafigyelés kérdése az egész.

Calin Engwert könyvében minden lakásban történő kertészkedéssel kapcsolatos kérdésre választ kaphatunk: a hőmérséklet, páratartalom, a szükséges eszközök, a termesztési idő, a mag kontra palánta és egyéb témában.

Az én kedvenc növényem a meggyfa. Rossz hír, hogy sajnos a meggyfa lakásban nem termeszthető. ☹

Fűszernövények termesztéséről itt látható egy kis segítség:

https://www.youtube.com/watch?v=7xwNgT_d79s

/Csabai Ágnes/

„Fenntarthatóbb módszerekre, ökotudatos fejlesztésekre és zöld gondolkodásmódra van szükség, elvégre a divat egyik legfőbb szerepe életünkben, hogy reagáljon a világban történő változásokra. Ennek lehetőségeiről olvashatsz pár gondolatot a következő oldalakon.” – részlet a könyv bevezetőjéből

Nézzük hát ezt a pár gondolatot!

A könyv első része a divatiparágban folyó – többé-kevésbé már mindenki által tudott – rémisztő pazarlásról, vízszennyezésről, szén-dioxid-kibocsátásról és mindezek fenntarthatatlanságáról szól. Jó hír, hogy egyre több olyan alkalmazás születik, melynek segítségével online ellenőrizhetjük az általunk kiszemelt márkák fenntarthatósági törekvéseit.

Ha már a márkákról van szó, Csalár Bence a „Támogasd a hazait!” elv alkalmazásra biztat, és a könyvében bemutat néhány tehetséges, fiatal magyar tervezőt, akik közül sokan szabászati textil- és bőrhulladékot, használt farmeranyagú ruhákat használnak és frissítenek fel.

Nekem a legjobban a könyv utolsó fejezete tetszett, ahol interjúkat olvashattam például „edukációs stylist”-tal, „zero-waste nagykövet”-tel, „környezetvédő hedonistával” és így tovább.

Nagyon örülök, hogy az interjúk között megtaláltam Antal Évit, „a vászonzsákoslány”-t, aki idén könyvtárunk vendége volt.

Évitől itt láthatsz egy kb. 20 perces filmet, amiből kiderül, hogyan randiznak a vegánok 😊

https://www.youtube.com/watch?v=TvPAEmr1xEA

/Csabai Ágnes/

Mi a kertészkedés lényege nagyon tömören? Jó növényt jó helyre!

És ha nincs kertünk, de van erkélyünk, balkonunk, tűzlépcsőnk, vagy ablakpárkányunk? A jó növényt jó helyre elvet emeljük a sokadik hatványra!

Ehhez nyújt segítséget ez a szép kivitelezésű, színes könyv, amit akár lakásavatóra is vihetünk ajándékba. (Csak ne a könyvtári példányt! 😊)

A szerző megmutatja, hogyan lehet bármilyen extrém kis helyen vízszintesen és függőlegesen növényeket nevelgetni. Természetesen nem mindegy a napsütés mértéke sem és a magasság, ahol lakunk, azaz milyen erősségű szél támadja „kertünket”. Minden körülményre van növény!

Nekem az a kedvenc részem, ahol arról olvashatok, hogyan lehet egy fadoboznyi gyepet növeszteni erkélyünkön, ami - ha megfelelő méretű -, akár ücsöröghetünk is rajta. Hát ez soha nem jutott volna eszembe! 😊

A függőleges veteményeskert kialakításáról itt láthatsz tanácsokat:

https://www.youtube.com/watch?v=UK-7oLwv4SM

/Csabai Ágnes/

„Azokban az években, amikor a szabadban éltem, az enyém volt a világ legjobb vécéje: csodás kilátás, friss levegő, lelki béke és állandó változás. A vécépapír az erőforrások pocsékolása, az emberiség 80%-a megvan nélküle. Használjuk azt, amit a természet kínál vagy a bal kezünket és vizet, és utána mosakodjunk meg alaposan.” – részlet a könyvből.

Ugye emlékszünk még a Covid-járvány kezdetére, amikor az üzletekből ipari mennyiségben vásárolták az emberek a wc-papírt? Nos, a fürdőszobai felhalmozás ezen módja miatt választottam  könyvajánlóm bevezetőjének a fenti állítást.

Útmutató a természetközeli élethez – így szól a mű alcíme és valóban praktikus és igen hasznos - olykor szó szerint életmentő – tanácsokat olvashatunk egy 42 éves svéd férfitől, aki több éven át élt - nem hajléktalansága okán – erdőkben, hegyek között.

A legfontosabb tanácsok, amelyek egyben a könyv fejezetcímei is: kell egy nagyon éles fejsze és kés, a gyufásdobozt mindig nejlonzacskóban kell tartani, nem árt ismerni az ehető növényeket, zabkásán és némi C vitaminon hónapokig el lehet élni, a hálózsákon és a lábbeliken nem szabad spórolni, csak a legjobb minőségűeket szabad megvásárolni.

Markus Torgebyt   gyerekkorában ígéretes futó tehetségnek tartották, de lába fejlődési rendellenessége megakadályozta sportolói karrierjét. Édesanyja gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, az ágyból sem tudott felkelni. Nagyapja az alkoholizmussal küzdött. Az a tény, hogy Markus most egy kiegyensúlyozott, boldog 3 gyerekes családapa, csak a természetben töltött öngyógyító éveknek köszönhető.

Vallja, hogy „a természet alakított minket emberré. Ha túlságosan eltávolodunk a természettől, nem fogjuk érteni, miért kell óvnunk.”

Az írót és családját az alábbi 3 perces film mutatja be:

https://www.youtube.com/watch?v=1HMtox_I1NI

- Csabai Ágnes -

„Számomra a fák mindig is a leghitelesebb tanítómesterek voltak. Nagyra becsülöm az erdők és ligetek törzsi és családi kötelékben élő fáit. De még jobban tisztelem az egymagukban állókat. Olyanok, mint egy magányos ember. Nem mint a remeték, akik gyengeségből vonulnak el a világtól, hanem mint a visszavonultan élő szellemóriások, mint Beethoven vagy Nietzsche. Ágaik hegyén a világ rezdül, gyökereik a végtelenben nyugszanak; de nem vesznek bele, hanem minden életerejükkel egyetlen dologért küzdenek: azért, hogy saját törvényeik szerint kiteljesítsék önmagukat, kiformálják a maguk arculatát, hogy megmutassák valójukat.” Herman Hesse, 1920

A fenti idézet Jane Goodall kedvence. Állítása szerint, amikor ezt a szöveget először hallotta, szinte révületbe esett. Egy németországi kórház 100. évfordulós ünnepségén történt mindez, szabadtéri eseményen, ahol a hóesés miatt elmaradt a faültetés.

Jane Goodall etológus, antropológus, a Jane Goodall Intézet megalapítója. Nagy szerepe van abban, hogy ma mennyi mindent tudunk a csimpánzok egyéni és szociális viselkedéséről. Idén lesz 88 éves, és ma is ugyanolyan szenvedélyesen szereti és védi a természetet.

A Remény magvai c. könyv át van itatva tudománnyal, érzései a növények iránt spirituálisak is, sorsuk miatt érzett aggodalma egyben politikai állásfoglalás.

„A teljes kiőrlésű búza vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag. Csak a szerencsétlen gluténérzékenyek vannak megfosztva a búza jótéteményeitől. Viszont a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy még ők is ihatnak skót whiskyt, amely erjesztett búzából készül – feltéve, hogy megfelelően van lepárolva.” – részlet a könyvből.

Jane Goodall 2016-ban hazánkban járt. A Sziget nagyszínpadán mondott beszéde megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=wrN1yd94M5s

Csabai Ágnes

Mindannyian szeretnénk környezettudatosabban élni. Van, akit rákényszerít az élet, mert spórolnia kell az erőforrásaival, van, akit az átlagnál jobban érdekel a környezetvédelem és a mindennapi élete során felmerülő számtalan kérdésre próbál választ találni.

Ez a könyv tényleg mindenkinek szól - kortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül: egyszerű kérdésekre egyszerű válaszok. Nézzünk néhány példát!

„Kérdés: Hogyan csökkenthetem az általam vásárolt ruhaneműk karbonlábnyomát?

Válasz: Ha legalább 9 hónapig hordom őket.”

(Hurrá! Elnézve a 10 éves szoknyáimat, nagyon környezettudatosnak számítok.)

„Kérdés: Hogyan edzhetek zöldebben?

Válasz: Edzőterem helyett otthon, vagy szabadtéren, energiaszeletek és energiaitalok fogyasztása nélkül.”

(Megint csak dicséret illet, életemben nem ittam energiaitalt, miután a buszhoz futottam és az utolsó pillanatban lihegve felugrottam.)

„Kérdés: Hogyan tehetem zöldebbé a szexuális életemet?

Válasz: Költs többet évekig használható eszközökre, hogy ne menjenek tönkre néhány szenvedélyes alkalom után.”

(Hm ….most jut eszembe, sürgősen el kell mennem vásárolni! 😊)

Csabai Ágnes

"Én nem az emberi fajhoz tartozom. Nem akarok ahhoz tartozni. Másnak érzem magam, szinte abnormálisnak. Mindaddig, amíg az állatokat alsóbbrendű fajnak tekintik, amíg szenvedést és fájdalmat okoznak nekik, amíg megölik őket az emberek szükségleteinek, szórakozásának kielégítésére, nem tartozom ehhez a vérszomjas, arcátlan fajhoz. Egyébként is mindig kívülállónak éreztem magam."- részlet a könyvből

Kemény szavak egy színésznőtől, aki 38 éves korában – két tucatnyi filmfőszerep után - végleg hátat fordított a filmezésnek, aki a hatvanas években a világ elsőszámú szexbálványa volt, akinek a frizuráit, sminkjét, öltözködését, sőt még a táncstílusát is milliók utánozták. Vajon mi vezette arra, hogy 1973-ban az akkori milliárdos férje melletti gondtalan életét felszámolva minden pénzét az állatok védelmére fordítsa?

A 84 éves Brigitte Bardot ebben a könyvben megadja a válaszát. Olvashatunk az általa létrehozott alapítvány sikereiről, és a rengeteg küzdelemről is, hogy mikor, kikkel szemben vagy mellett és miért álltak ki vagy harcoltak, harcolnak a mai napig is.

Brigitte Bardot állatvédő tevékenységének rövid összefoglalója itt található

https://www.youtube.com/watch?v=x3w7ZbvNAMs

Csabai Ágnes

Az ökológia nagykönyve – Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan

• Kik/mik a detritivorok?

Elárulom, hogy elhalt szerves anyagokból táplálkozó organizmusok.

• Mi fán terem a mikorrhiza?

Nem fán, az egyszer már biztos, hanem a növények gyökerei között növekvő és a növényekkel szimbiotikus kapcsolatban élő gombafajok.

• Mi a mutalizmus?

Nem, nem egy történelmi korszak, annyit segítek. Ez az a nagyon is gyakori helyzet, amikor két vagy több organizmus életben maradása egymástól függ.

• Mi a trofikus szint?

Hát nem a sarki trafikos intelligencia szintje, hanem egy organizmus helye egy ökoszisztéma hierarchiájában.

Ha a nagysikerű Géniusz c. televiziós vetélkedőn szeretnél szerepelni, ajánlom ezt a nagyon átgondoltan szerkesztett, szép kivitelezésű könyvet. Ha csak olvasgatni szeretnél az ökológiai érdekességeket, ínyencségeket, ajánlom ezt a könyvet.

Ökológiai kertgazdálkodásról itt láthatsz egy érdekes filmet:

https://www.youtube.com/watch?v=zySuTi_a6Go&list=PL6Nhsy2i4P2uHwBguag1u2pTffTY95DAc

/Csabai Ágnes/

„A kínai folyók vize előre jelzi a következő szezon trendszínét.” – részlet a könyvből.

Hallottál-e már arról, hogy az a márkás pulcsi, ami most van rajtad és amit egy menő webshopból rendeltél nem túl drágán, egy bangladesi ruhagyárban készült, miközben a varrónő gyereke a munkaidő alatt a földön feküdt?

Hallottál-e már arról, hogy egy tonna textiltermék előállítása 15-35 tonna széndioxid kibocsátást okoz?

Hallottál-e már arról, hogy Magyarországon évente 60-80 ezer tonna ruhát dobnak ki az emberek, amelynek 90%-a hulladéklerakóba kerül?

Ha most elcsodálkoztál a fentieken, akkor olvasd el ezt a könyvet!

Ha olvastál vagy hallottál már a fast fashion fenntarthatatlanságáról, akkor olvasd el ezt a könyvet!

Mengyán Eszter a fenntartható divatról beszél itt:

https://www.youtube.com/watch?v=VrQLpsLGQQE, valamint ajánlom a szerző Holy Duck! blogját is.

A könyv bemutatója a gödöllői városi könyvtárban 2021. november 26-án pénteken lesz 18 órakor. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

/Csabai Ágnes/

„Hadd hozzak egy érthető hasonlatot: a klíma olyan, mint a fürdőkád, amely lassan megtelik vízzel. Még ha egészen lassú sugárban töltjük is, a kád előbb-utóbb megtelik, a víz pedig kiömlik a padlóra. Ezt a katasztrófát kell elkerülnünk. Ha csak azt tűzzük ki célként, hogy csökkenjen a kibocsátás – de ne álljon le – az nem lesz elég. Kizárólag a nulla lehet a cél.” – részlet a könyvből.

Az elmúlt években Bill Gates vagyona jelentős részét csoportosította át környezetvédelmi innovációk kutatására. Véleménye szerint az effajta kutatások mellett hatalmas szükség van az emberek felvilágosítására a témával kapcsolatban. Sokaknak ugyanis még napjainkban is, amikor már érezhető a klíma változása, csupán valamiféle megfoghatatlan fogalomnak tűnik a globális felmelegedés. A milliárdos felismerte a problémát, és megpróbál meggyőző válaszokat adni arra, hogyan lehetne eljuttatni az alsó-középosztály tagjaihoz, a fejlődő országok lakóihoz is azt a fajta tudást, amivel érdemben fel lehetne lépni a negatív folyamatok ellen.

A könyvben szó esik a koronavírus-járvány hatásairól is. Elgondolkodtató, hogy a járvány miatti tavaly év elején szükségszerűvé vált lezárási hullám következtében is csupán öt százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kollektív kibocsátása. Úgy, hogy hónapokig szinte teljesen leállt a termelés, a fuvarozás, amiből hatalmas gazdasági visszaesés következett. (A tavalyi évet megelőzően átlagosan ötvenegy milliárd tonna üvegházhatású gáz került globálisan a légkörbe!)

Néhány évtizeden belül azonban Gates szerint ezt a számot nullára kellene csökkenteni.

Csabai Ágnes

„Faültetésre a legjobb időpont húsz évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont pedig most van.” - részlet a könyvből.

Könnyű dolgom van, mert ezt a könyvet tényleg mindenkinek ajánlom nemtől, korosztálytól, végzettségtől és lakhatási körülményektől függetlenül. Azoknak az embereknek pedig különösen ajánlom – magamat is beleértve – akik az ajándékba kapott cserepes növényeket kissé zavart mosollyal köszönik meg, majd a következő – földre sütött szemmel elkövetett- mondat valahogy így kezdődik: „nálam túl meleg/túl hideg/túl világos/túl sötét/túl sok kutya/túl sok macska/túl sok lakásban focizó gyerek, stb, stb van, ahhoz, hogy a szobanövények életben maradjanak.”

A kedves arcú írónő, aki korábban ökomodell volt, azaz kizárólag organikus vagy újrahasznosított anyagokból készült ruhadarabokat volt hajlandó a kifutón viselni, garantáltan meghozza az olvasó kedvét a kertészkedéshez.

 Felhívja a figyelmet a folyamatokra, a növények fontosságára a természetben és az élet körforgásában, arra ösztönöz, hogy vegyük észre magunk körül azokat az apró vagy kevésbé apró dolgokat, amit közvetlenül vagy közvetve növényvilágnak köszönhetünk.

Aki szeretne bepillantani a csinos new yorki írónő lakásába, ahol több mint ezer növénnyel él együtt, itt teheti:

https://www.youtube.com/watch?v=1JeWq4zokEI

Csabai Ágnes

„A szupermarketben árult alma annak ellenére, hogy igen jól néz ki, hat hónapos vagy egyéves is lehet. Még a csomagolt bolti saláták is legalább egyhetesek, de közel egy hónaposak is lehetnek, amikor megvesszük. Minél hosszabb időt töltenek a természetes áruk a polcokon, annál inkább elkezdenek lebomlani a bennük található vitaminok és ásványi anyagok. A szabadban gyűjtött étel friss, valóban friss, csak néhány másodperces vagy perces – így a legjavát fogyasztjuk.”

- részlet a könyvből

Mindenki környezetében van egy hely (erdő, park, liget, domboldal, stb) ami felfedezésre vár, ahol benzingőz mentesen böngészhetünk gyerekeinkkel, a kutyával, a nagyival mindenféle finomságot. Hogy mik ezek a finomságok? A könyvben megtaláljuk őket. Itt van például a repcsényretek. Gyilkos galóca legyek, ha valaha fogtam a kezemben repcsényretket. a könyv olvasása után erősen elhatároztam, hogy addig nem nyugszom, amíg nem találok egy csokornyit.

Kellemes keresgélést mindenkinek!

Csabai Ágnes

És aki hozzám hasonlóan a gombák nagy szerelmese, Takács Ferenc okleveles kertészmérnök és gombaszakértő előadását az ehető őszi gombákról megnézheti itt:

https://www.youtube.com/watch?v=SBqKXdNh1Yc

„Biztos, hogy az emberek jól megfigyelték a madarakat, amikor címerállatot választottak?” – részlet a könyvből

Két-három óra alatt kiolvasható könyvet szeretnék ajánlani, ami olyan sok érdekességet tartalmaz, hogy érdemes akár többször is elővenni, és ismét fellapozni. Az alcímhez hűen valóban 22 rövid fejezetre oszlik, amelyekben az író párhuzamba állítja a madarak és az emberek életét, többek között a tájékozódás, a család fogalma, a bátorság, a szeretet, a szabadság, a boldogság, élet és halál témakörében.

A rövidke eszmefuttatások minden esetben érdekesek tudnak maradni, mert nem száraz ornitológiai leírások segítségével ismertet meg minket az író a madarak sokszínű világával, hanem egy-egy jellemvonásukon keresztül. Tehát semmi tudomány, inkább gondolatfutamok sora várja a kedves olvasót!

Bátran ajánlom mindenkinek, mert valóban van még mit tanulnunk a madarakról és a madaraktól.

DE MIÉRT MARADTAK KI A KEDVENCEIM, A PAPAGÁJOK? ☹

Andalító madárdalokot ide kattintva tudunk hallgatni – akár olvasás közben is:

https://www.youtube.com/watch?v=pNoxpzEQ7eI

Csabai Ágnes

Daniel Goleman: Zöld út a jövőbe (Nyitott Könyvműhely, 2009)

Daniel Goleman a környezettudatos gondolkodás pszichológiai és társadalmi rétegeit fejti fel előttünk  humorral és éleslátással. Rávilágít, hogy közvetett módon miként hatunk a környezetre mindazzal, amit előállítunk vagy vásárolunk. Ki gondolná, hogy a „gyógynövény” alapú samponok olyan vegyi anyagok hozzáadásával készülnek, amelyek nem csak szennyezik a környezetet, de saját egészségünket is veszélyeztetik? Biopamut ruhákat hordunk, és közben fogalmunk sincs róla, hogy a gyárban, ahol készítik, a munkások annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy a színező festék anyagától leukémiások lesznek. vajon miért vagyunk mi, vásárlók, a teljes tudatlanság állapotában azon dolgok hatásaival kapcsolatban, amelyeket használunk vagy fogyasztunk? Goleman új gazdasági világrendet jövendöl, amelyben a vásárlók képesek együttesen nyomást gyakorolni az őket megtévesztő gyártókra és forgalmazókra.

Paul Hawken: Visszafordítható - 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításához (HVG Könyvek kiadó, 2019)

A klímaváltozás kapcsán megjelenő riasztó hírekkel szembesülve nehéz átlátni, hogy mit tehetünk a válság elhárításáért a kormányok, települések, vállalatok és az egyének szintjén. A Visszafordítható segít minket az eligazodásban: a Project Drawdown keretében elismert kutatók, tettre kész szakemberek, elkötelezett politikusok a világ minden tájáról egy tudományosan alátámasztott, gazdaságilag rentábilis, előremutató javaslatcsomagot készítettek a klímakatasztrófa megállítására. A hiánypótló könyv 100 innovatív megoldást mutat be mindenki számára közérthető módon az élet különböző területeiről. Megismerhetünk már alkalmazott technológiai újításokat és szemléletformáló kezdeményezéseket, sőt még fejlesztés alatt álló terveket is. Ha az elkövetkező harminc évben ezeket a módszereket következetesen alkalmazzuk, csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátást, visszafordíthatjuk a klímaváltozást, és lehetőséget kapunk egy élhetőbb, igazságosabb világ kialakítására is.

Harriet Dyer

Central Könyvek, 2019

Te is szeretnél tenni valamit a környezetedért? Egyszerűbb lesz, mint gondolnád! Ma már közismert tény, hogy a környezetünkben felhalmozódó műanyaghulladék ökológiai katasztrófával fenyeget. De változtathatunk-e a kialakult helyzeten anélkül, hogy gyökeresen átalakítanánk az életmódunkat? Természetesen! Ez a kis könyv 101 egyszerű, könnyen megvalósítható ötletet ad ahhoz, hogy környezetbarát anyagokkal helyettesítsük a műanyagot, és ezzel mi is hozzájáruljunk bolygónk védelméhez.

Horváth Balázs (szerk.)

L'Harmattan Kiadó, 2016

Civilizációnk fokozódó mértékben fenntarthatatlan. Noha napjainkban rengeteg olyan jelenség is megfigyelhető, amely környezetvédelmi szempontból reménykeltő (olcsóbb napelemek, új villanyautó-típusok megjelenése, tengervízből való uránkivonás, a szabályozott magfúzió reményének felcsillanása stb.), mindeközben fenntarthatatlanságunk is tovább nő. A tudományos-technológiai fejlődés jelei azonban annyira szembetűnőek, hogy a környezeti problémák súlyosbodását a legtöbbünk észre sem veszi, esetleg kétségbe is vonja. Ezért alkották meg tudósok az ökolábnyom-számítás módszerét, amelynek eredménye egyértelműen jelzi egy-egy ország, város, tevékenység vagy személy életmódjának fenntarthatatlanságát. S e számítások eredményei szerint nem állunk jól.

A kötetünkben összegyűjtött írások közül az első négy végzős diákok, hallgatók munkája, akik az iskolába járás, a magyar és svájci falusi életmód, a nyers növényi táplálkozás vagy éppen a hallgatói életforma ökológiai lábnyomát számították ki, és tettek konstruktív javaslatokat a csökkentésére. A további hét tanulmány, amelyet környezetvédelemmel foglalkozó egyetemi oktatók, magyar és külföldi könyvszerzők, akadémikusok készítettek, a fenntarthatatlanság egyéb aspektusaival foglalkozik. Milyen lesz a jövő éghajlata? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie napjaink szétdarabolt tudományának? Reménykedhetünk-e fenntarthatóságban, amíg a világnépesség tovább növekszik? El tudunk-e látni egy bolygónyi embert egészséges táplálékkal? Megoldást jelent-e a megújuló energiaforrásokra való átállás? (A két utóbbi írás eredetiben, angolul olvasható.) És hogyan viszonyul mindezen problémákhoz a ma embere? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a könyv.