Zöld polc

Zöld polcokat alakítottunk ki a gyerek és felnőtt könyvtárban is. Könyvek találhatók itt a környezetvédelemmel, hulladékcsökkentéssel, újrahasznosítással, biogazdálkodással, egyszóval a zöld témával kapcsolatban.

Böngésszétek a moly.hu polcunkon, mi minden található meg zöld könyvtárunkban!

 

Hogyan tehetem zöldebbé a szexuális életemet?

Hogyan tehetem zöldebbé a szexuális életemet?

Könyvtárunkban megújult a zöld sarok. Csak kövesd a zöld lábnyomokat, és olvasgass környezettudatos könyveket a kényelmes fotelekben! Könyvek találhatók itt a környezetvédelemmel, hulladékcsökkentéssel, újrahasznosítással, biogazdálkodással, egyszóval a zöld témával kapcsolatban. De előtte olvasd el kolléganőnk zöld könyv ajánlásait, és tudd meg többek között a választ a feltett kérdésre is:

https://www.gvkik.hu/zold_polc

 

Markus és Frida Torgeby: Életem a szabad ég alatt – Útmutató a természetközeli élethez

„Azokban az években, amikor a szabadban éltem, az enyém volt a világ legjobb vécéje: csodás kilátás, friss levegő, lelki béke és állandó változás. A vécépapír az erőforrások pocsékolása, az emberiség 80%-a megvan nélküle. Használjuk azt, amit a természet kínál vagy a bal kezünket és vizet, és utána mosakodjunk meg alaposan.” – részlet a könyvből.

Ugye emlékszünk még a Covid-járvány kezdetére, amikor az üzletekből ipari mennyiségben vásárolták az emberek a wc-papírt? Nos, a fürdőszobai felhalmozás ezen módja miatt választottam  könyvajánlóm bevezetőjének a fenti állítást.

Útmutató a természetközeli élethez – így szól a mű alcíme és valóban praktikus és igen hasznos - olykor szó szerint életmentő – tanácsokat olvashatunk egy 42 éves svéd férfitől, aki több éven át élt - nem hajléktalansága okán – erdőkben, hegyek között.

A legfontosabb tanácsok, amelyek egyben a könyv fejezetcímei is: kell egy nagyon éles fejsze és kés, a gyufásdobozt mindig nejlonzacskóban kell tartani, nem árt ismerni az ehető növényeket, zabkásán és némi C vitaminon hónapokig el lehet élni, a hálózsákon és a lábbeliken nem szabad spórolni, csak a legjobb minőségűeket szabad megvásárolni.

Markus Torgebyt   gyerekkorában ígéretes futó tehetségnek tartották, de lába fejlődési rendellenessége megakadályozta sportolói karrierjét. Édesanyja gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, az ágyból sem tudott felkelni. Nagyapja az alkoholizmussal küzdött. Az a tény, hogy Markus most egy kiegyensúlyozott, boldog 3 gyerekes családapa, csak a természetben töltött öngyógyító éveknek köszönhető.

Vallja, hogy „a természet alakított minket emberré. Ha túlságosan eltávolodunk a természettől, nem fogjuk érteni, miért kell óvnunk.”

Az írót és családját az alábbi 3 perces film mutatja be:

https://www.youtube.com/watch?v=1HMtox_I1NI

- Csabai Ágnes -

Bertényi Gábor, Nemes Nóra: Az elég jó konyha – Utak és receptek a fenntartható gasztronómiához

Manapság nagyon sokféle szakácskönyv kapható a boltokban. A divatos „mentes” szakácskönyvektől kezdve az extrém helyszíneken fotózott könyveken át a sztárok, celebek, híres séfek által jegyzett művekig, a világ minden tájáról. Hol vagyunk már azoktól az időktől, hogy a fiatal feleség megkapta anyukájától/anyósától Horváth Ilona szakácskönyvét, „a szakácskönyvet”, azaz azt az egyet, amit lehetett kapni?

Történetek a fenntartható mezőgazdaságról és gasztronómiáról és receptek négy évszak köré csoportosítva – így fogalmaznám meg egy mondatban a háromszáz oldal lényegét. És mindez magyar szerzőktől! Az elég jó konyha egy informatív, de közérthető, könnyed és tárgyilagos mű, aminek nagy erénye az, hogy egyfajta „arany középút” és főleg nem sugároz kizárólagosságot.

Kedv- és étvágy csinálásként íme a könyv egyik receptjét, a kedvencem:

Négysajtos szendvics, Pálinkás Norbert receptje

Hozzávalók:

  • 4 vastagabb szelet kenyér
  • 4 ek. krémsajt
  • 4 szép szelet füstölt disznósajt
  • 4 ek. márványsajt
  • 4 szelet vékony birsalmasajt

A hozzávalókat a fenti sorrendben a kenyérszeletekre halmozzuk.”

Ember- és környezetkímélő kertművelésről itt látható egy film:

https://www.youtube.com/watch?v=uHcJO88tX5E

Csabai Ágnes

Jane Goodall: A remény magvai

Számomra a fák mindig is a leghitelesebb tanítómesterek voltak. Nagyra becsülöm az erdők és ligetek törzsi és családi kötelékben élő fáit. De még jobban tisztelem az egymagukban állókat. Olyanok, mint egy magányos ember. Nem mint a remeték, akik gyengeségből vonulnak el a világtól, hanem mint a visszavonultan élő szellemóriások, mint Beethoven vagy Nietzsche. Ágaik hegyén a világ rezdül, gyökereik a végtelenben nyugszanak; de nem vesznek bele, hanem minden életerejükkel egyetlen dologért küzdenek: azért, hogy saját törvényeik szerint kiteljesítsék önmagukat, kiformálják a maguk arculatát, hogy megmutassák valójukat.” Herman Hesse, 1920

A fenti idézet Jane Goodall kedvence. Állítása szerint, amikor ezt a szöveget először hallotta, szinte révületbe esett. Egy németországi kórház 100. évfordulós ünnepségén történt mindez, szabadtéri eseményen, ahol a hóesés miatt elmaradt a faültetés.

Jane Goodall etológus, antropológus, a Jane Goodall Intézet megalapítója. Nagy szerepe van abban, hogy ma mennyi mindent tudunk a csimpánzok egyéni és szociális viselkedéséről. Idén lesz 88 éves, és ma is ugyanolyan szenvedélyesen szereti és védi a természetet.

A Remény magvai c. könyv át van itatva tudománnyal, érzései a növények iránt spirituálisak is, sorsuk miatt érzett aggodalma egyben politikai állásfoglalás.

„A teljes kiőrlésű búza vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag. Csak a szerencsétlen gluténérzékenyek vannak megfosztva a búza jótéteményeitől. Viszont a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy még ők is ihatnak skót whiskyt, amely erjesztett búzából készül – feltéve, hogy megfelelően van lepárolva.” – részlet a könyvből.

Jane Goodall 2016-ban hazánkban járt. A Sziget nagyszínpadán mondott beszéde megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=wrN1yd94M5s

Csabai Ágnes

Horváth Balázs: Erkölcs és civilizáció

„Attól függetlenül, hogy valaki hívőnek tartja magát, vagy agnosztikusnak, ezekkel a kérdésekkel, amelyeket ez a nagyszerű tanulmány érint, foglalkoznia kell. Ennek értelmében jó szívvel ajánlom ezt a kötetet minden vallásos és nem vallásos, de mindenképpen gondolkodó és felelősséget érző olvasónak.” – olvasható Beer Miklós ajánlója a könyv hátsó borítóján.

Egy összeomlani készülő civilizációban élünk – ez a megállapítás lassan mindenki számára evidencia. Ugyanakkor a jogos kritikák elismerésétől nagyon távol vagyunk. Horváth Balázs elsősorban a nagyobb közösségek (államok, egyházak) szerepét vizsgálja néhány – az ember életét alapvetően meghatározó – fogalmon keresztül, mint például a munka, a játék, az egyenlőség, az erőszak, stb.

Jobb helyzetben vagyunk-e ma, mint a gyűjtögető-vadászó ember volt az őskorban?

Ha igen, akkor érdemes volt végig csinálni az elmúlt tíz évezred nyugalmasnak egyáltalán nem nevezhető időszakát és menni tovább ebbe az irányba.

Ha nem, akkor viszont „ezt-azt” át kell értékelnünk …

Tényleg zöld? 143 mindennapi zöld kérdés

Mindannyian szeretnénk környezettudatosabban élni. Van, akit rákényszerít az élet, mert spórolnia kell az erőforrásaival, van, akit az átlagnál jobban érdekel a környezetvédelem és a mindennapi élete során felmerülő számtalan kérdésre próbál választ találni.

Ez a könyv tényleg mindenkinek szól - kortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül: egyszerű kérdésekre egyszerű válaszok. Nézzünk néhány példát!

Kérdés: Hogyan csökkenthetem az általam vásárolt ruhaneműk karbonlábnyomát?

Válasz: Ha legalább 9 hónapig hordom őket.”

(Hurrá! Elnézve a 10 éves szoknyáimat, nagyon környezettudatosnak számítok.)

Kérdés: Hogyan edzhetek zöldebben?

Válasz: Edzőterem helyett otthon, vagy szabadtéren, energiaszeletek és energiaitalok fogyasztása nélkül.”

(Megint csak dicséret illet, életemben nem ittam energiaitalt, miután a buszhoz futottam és az utolsó pillanatban lihegve felugrottam.)

Kérdés: Hogyan tehetem zöldebbé a szexuális életemet?

Válasz: Költs többet évekig használható eszközökre, hogy ne menjenek tönkre néhány szenvedélyes alkalom után.”

(Hm ….most jut eszembe, sürgősen el kell mennem vásárolni! 😊)

Csabai Ágnes

A ránk bízott kert Ökoköltészet- Világirodalmi antológia

Egy szép kivitelezésű, „jó a kézbe fogni” kis kötetben több mint negyven verset olvashatunk a világ minden tájáról – van itt portugál, norvég, román, amerikai, olasz, stb, többségében ma élő, fiatal költő alkotása. Az eredeti megjelenés helyének és idejének feltűntetéséről sem feledkeztek meg a szerkesztők, valamint a szerzők is bemutatkoznak néhány sorban.

A harmadik versnél rá fog jönni az olvasó, hogy a cím – A ránk bízott kert - a Földünket jelenti. A környezetpusztítás és a klímaszorongás témája költők által megfogalmazva talán még hatásosabban is „felráznak” és cselekvésre buzdítanak bennünket, mint a klímakutatók tudományos előadásai.

Kedvenc versem a kötetből:

Antonio Machado: A szél egy ragyogó reggelen (El Viento, Un Día Brillante)

A szél egy ragyogó reggelen

jázminillattal szólította lelkem.

„a jázminillatért cserébe csak

rózsáid illatát kérem.”

„nincsennek rózsáim;

a kertemben minden virág halott.”

„akkor elviszem a hervadt szirmokat,

a megsárgult leveleket és a források vizét.”

A szél otthagyott. És sírtam. És csak az járt a fejemben:

„mit tettél a rád bízott kerttel?”

(Urbán Bálint fordítása)

 

Csabai Ágnes

Brigitte Bardot: A küzdelem könnyei

"Én nem az emberi fajhoz tartozom. Nem akarok ahhoz tartozni. Másnak érzem magam, szinte abnormálisnak. Mindaddig, amíg az állatokat alsóbbrendű fajnak tekintik, amíg szenvedést és fájdalmat okoznak nekik, amíg megölik őket az emberek szükségleteinek, szórakozásának kielégítésére, nem tartozom ehhez a vérszomjas, arcátlan fajhoz. Egyébként is mindig kívülállónak éreztem magam."- részlet a könyvből

Kemény szavak egy színésznőtől, aki 38 éves korában – két tucatnyi filmfőszerep után - végleg hátat fordított a filmezésnek, aki a hatvanas években a világ elsőszámú szexbálványa volt, akinek a frizuráit, sminkjét, öltözködését, sőt még a táncstílusát is milliók utánozták. Vajon mi vezette arra, hogy 1973-ban az akkori milliárdos férje melletti gondtalan életét felszámolva minden pénzét az állatok védelmére fordítsa?

A 84 éves Brigitte Bardot ebben a könyvben megadja a válaszát. Olvashatunk az általa létrehozott alapítvány sikereiről, és a rengeteg küzdelemről is, hogy mikor, kikkel szemben vagy mellett és miért álltak ki vagy harcoltak, harcolnak a mai napig is.

Brigitte Bardot állatvédő tevékenységének rövid összefoglalója itt található

https://www.youtube.com/watch?v=x3w7ZbvNAMs

Csabai Ágnes

Thore D. Hansen: A legtisztábbak

„2191. szeptember 15. Az Ibériai-sivatag déli határvidékének ellenőrzése rutinfeladat volt.” – szól a regény első mondata. A könyv borítóján ez olvasható: fordulatos climate ficton.

Bevallom, hogy most találkoztam először ezzel a műfaji megjelöléssel. Rögtön kolléganőmhöz, Tóth Gabriellához fordultam, aki a Zöld Könyvtári Munkacsoport (ZÖCS) vezetője, a téma szakértője. Tőle tudtam meg, hogy a „cli-fi” jelölés azt jelenti, hogy „klíma-sci-fi”, azaz a tudományos-fantasztikus regények egyik alcsoportja, amely kifejezetten a klímaváltozás kérdéseire koncentrál. Az alcsoport jelölése új, de aki valamelyest járatos a tudományos-fantasztikus irodalomban, tudja, hogy korábban is számos hasonló, a klímaváltozásra épülő irodalom és film született. Például J. G. Ballardnak a Vízbe fúlt világára (The Drowned World, 1962, magyarul: Móra, 1990), a Mad Max lángoló napjelenetére, a The Day After Tomorrow jégciklonára gondolhatunk.

 Ami miatt Hansen műve másnak, különlegesnek tűnik az olvasó számára, az talán a regény megírásának célja is egyben: a könyv ugyan a jövőről szól, de a jelennek írva. A fülszöveg is ezzel a figyelmeztetéssel végződik: „Egy regény, amely mesterien tükrözi a jelenünket a jövőben”.

Stephanie LeMenager: What is Cli-Fi? Megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=P9XuxHtfOxQ

Csabai Ágnes

Az ökológia nagykönyve

Az ökológia nagykönyve – Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan

  • Kik/mik a detritivorok?

Elárulom, hogy elhalt szerves anyagokból táplálkozó organizmusok.

  • Mi fán terem a mikorrhiza?

Nem fán, az egyszer már biztos, hanem a növények gyökerei között növekvő és a növényekkel szimbiotikus kapcsolatban élő gombafajok.

  • Mi a mutalizmus?

Nem, nem egy történelmi korszak, annyit segítek. Ez az a nagyon is gyakori helyzet, amikor két vagy több organizmus életben maradása egymástól függ.

  • Mi a trofikus szint?

Hát nem a sarki trafikos intelligencia szintje, hanem egy organizmus helye egy ökoszisztéma hierarchiájában.

Ha a nagysikerű Géniusz c. televiziós vetélkedőn szeretnél szerepelni, ajánlom ezt a nagyon átgondoltan szerkesztett, szép kivitelezésű könyvet. Ha csak olvasgatni szeretnél az ökológiai érdekességeket, ínyencségeket, ajánlom ezt a könyvet.

Ökológiai kertgazdálkodásról itt láthatsz egy érdekes filmet:

https://www.youtube.com/watch?v=zySuTi_a6Go&list=PL6Nhsy2i4P2uHwBguag1u2pTffTY95DAc

/Csabai Ágnes/

Peter Wohlleben: Erdei kalauz – növények, állatok, évszakok, kirándulás

„A bükk- és tölgyfák szabályos vízgyűjtők, ezért meglehetősen kellemetlen alattuk állni. Ráadásul még jóval az eső után is amikor már hét ágra süt a nap, csöpögnek a vízcseppek a levelekről. Erre utal a népi bölcsesség: „A lombos fák alatt mindig kétszer esik az eső.”” – részlet a műből.

Peter Wohlleben könyvének borítójáról egy jól megtermett vaddisznó néz az olvasóra a tőle telhető legnagyobb barátságossággal, szinte már-már hívogatóan: Gyere, kiránduló, arra a pár órára elférsz itt. Írhattam volna azt is, hogy a címlapfotón lévő vaddisznó farkasszemet néz a kedves olvasóval, hiszen a könyvből megtudtam, hogy „ahol farkas van, ott nő az erdő” és azt is, hogy „a farkasok csak kíváncsiak, de nem támadnak.” Ez utóbbit hiszem is, nem is, mindenesetre a könyv írója erdész, szóval csak jobban tudja.

Összességében figyelemfelkeltő gondolatokat, jó tanácsokat olvashatnak a kirándulók! Mindezt humoros megfogalmazással, szeretettel és mélységes tisztelettel a természet iránt!

Kedvcsinálóként a Gemenci erdőről itt látható egy 50 perces film:

https://www.youtube.com/watch?v=3NE6yZwX9Vk

 

/Csabai Ágnes/

Mengyán Eszter: Helló, slow fashion

„A kínai folyók vize előre jelzi a következő szezon trendszínét.” – részlet a könyvből.

Hallottál-e már arról, hogy az a márkás pulcsi, ami most van rajtad és amit egy menő webshopból rendeltél nem túl drágán, egy bangladesi ruhagyárban készült, miközben a varrónő gyereke a munkaidő alatt a földön feküdt?

Hallottál-e már arról, hogy egy tonna textiltermék előállítása 15-35 tonna széndioxid kibocsátást okoz?

Hallottál-e már arról, hogy Magyarországon évente 60-80 ezer tonna ruhát dobnak ki az emberek, amelynek 90%-a hulladéklerakóba kerül?

Ha most elcsodálkoztál a fentieken, akkor olvasd el ezt a könyvet!

Ha olvastál vagy hallottál már a fast fashion fenntarthatatlanságáról, akkor olvasd el ezt a könyvet!

Mengyán Eszter a fenntartható divatról beszél itt:

https://www.youtube.com/watch?v=VrQLpsLGQQE, valamint ajánlom a szerző Holy Duck! blogját is.

A könyv bemutatója a gödöllői városi könyvtárban 2021. november 26-án pénteken lesz 18 órakor. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

/Csabai Ágnes/

Marcus Franken, Monika Götze: A környezettudatos otthon

„Környezetünknek nem a klímaváltozás az egyetlen gondja. Az erőforrás-, víz- és földhasználat, és ezzel együtt az „ökológiai lábnyomunk” most nagyobb, mint amit bolygónk hosszú távon biztosítani tud számunkra. Jelenleg a Föld 1,6-szorosára volna szükség a világ igényeinek kielégítésére.” – részlet a könyvből.

A német írópáros nagyító alá veszi otthonunk minden helyiségét és még a kertet is. Mindenhol rámutat a mindennapi energiapazarlásainkra, és helyette környezettudatos megoldásokat kínál.

Mivel háziasszony vagyok, négy jóétvágyú emberre főzök hetente többször is, ezért én a „Konyha” fejezetnél kezdtem a könyv olvasását. Rögtön egy megdöbbentő adatba futottam bele: hazánkban évente fejenként 40 kg romlatlan (!) élelmiszert dobunk ki. (Hát én biztos, hogy sokkal kevesebbet!) Leggyakrabban zöldséget, gyümölcsöt, pékárut – csupa olyasmit, amit minden nap nagy választékban, záróráig meg lehet venni az élelmiszerboltokban. Egy kis odafigyelő tervezéssel, szervezéssel minimalizálni lehetne a téves és impulzus-vásárlásból eredő, a szemetes konténerekben landoló 40 kg árut.

Mindenkinek ajánlom a többi – fürdőszoba, nappali, dolgozószoba, hálószoba stb. – fejezetet is.

Aki szeretné a kávékapszuláit - bár az lenne a legjobb, ha nem kapszulás kávéfőzőt használna - újrahasznosítani, itt találhat néhány ötletet:

https://www.youtube.com/watch?v=lGSjs4pLbM0

Csabai Ágnes

Bill Gates: Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát

„Hadd hozzak egy érthető hasonlatot: a klíma olyan, mint a fürdőkád, amely lassan megtelik vízzel. Még ha egészen lassú sugárban töltjük is, a kád előbb-utóbb megtelik, a víz pedig kiömlik a padlóra. Ezt a katasztrófát kell elkerülnünk. Ha csak azt tűzzük ki célként, hogy csökkenjen a kibocsátás – de ne álljon le – az nem lesz elég. Kizárólag a nulla lehet a cél.” – részlet a könyvből.

Az elmúlt években Bill Gates vagyona jelentős részét csoportosította át környezetvédelmi innovációk kutatására. Véleménye szerint az effajta kutatások mellett hatalmas szükség van az emberek felvilágosítására a témával kapcsolatban. Sokaknak ugyanis még napjainkban is, amikor már érezhető a klíma változása, csupán valamiféle megfoghatatlan fogalomnak tűnik a globális felmelegedés. A milliárdos felismerte a problémát, és megpróbál meggyőző válaszokat adni arra, hogyan lehetne eljuttatni az alsó-középosztály tagjaihoz, a fejlődő országok lakóihoz is azt a fajta tudást, amivel érdemben fel lehetne lépni a negatív folyamatok ellen.

A könyvben szó esik a koronavírus-járvány hatásairól is. Elgondolkodtató, hogy a járvány miatti tavaly év elején szükségszerűvé vált lezárási hullám következtében is csupán öt százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kollektív kibocsátása. Úgy, hogy hónapokig szinte teljesen leállt a termelés, a fuvarozás, amiből hatalmas gazdasági visszaesés következett. (A tavalyi évet megelőzően átlagosan ötvenegy milliárd tonna üvegházhatású gáz került globálisan a légkörbe!)

Néhány évtizeden belül azonban Gates szerint ezt a számot nullára kellene csökkenteni.

Csabai Ágnes

Zöld városban zöld könyvtár

Istók Anna - Tóth Gabriella: Zöld városban zöld könyvtár

Megjelent: Könyvtári Figyelő 2021/2. számában 239-246. oldal

A cikk a fotóra kattintva olvasható.

Tündérkert mesepolca

A Zöld Udvarunk egyik színfoltja ez kis tündérkert, melynek egy nagyobb méretű virágláda ad otthont. Ha nincs kéznél ekkora méretű láda, egy nagyobb virágcserép is megfelel a célnak, csupán fantázia kérdése.

A tündérvárhoz különböző méretű PET palackot használtunk fel, melyet csemperagasztóval és némi kiszuperált rongydarabbal állítottunk össze. Amellett, hogy felnőttként is izgalmas egy ilyet megalkotni, a gyerekeknek is kiváló alkalom, hogy elsajátítsák a kertészkedés alapjait. Remek családi program!

Tündérkertünk mellé elkészült a tündéres mesepolcunk is, melyet az udvaron vagy online is böngészhet!

https://moly.hu/polcok/tunderes-mesepolc

 

 

 

 

 

 

Summer Rayne Oakes: Barátom, a filodendron

„Faültetésre a legjobb időpont húsz évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont pedig most van.” - részlet a könyvből.

Könnyű dolgom van, mert ezt a könyvet tényleg mindenkinek ajánlom nemtől, korosztálytól, végzettségtől és lakhatási körülményektől függetlenül. Azoknak az embereknek pedig különösen ajánlom – magamat is beleértve – akik az ajándékba kapott cserepes növényeket kissé zavart mosollyal köszönik meg, majd a következő – földre sütött szemmel elkövetett- mondat valahogy így kezdődik: „nálam túl meleg/túl hideg/túl világos/túl sötét/túl sok kutya/túl sok macska/túl sok lakásban focizó gyerek, stb, stb van, ahhoz, hogy a szobanövények életben maradjanak.”

A kedves arcú írónő, aki korábban ökomodell volt, azaz kizárólag organikus vagy újrahasznosított anyagokból készült ruhadarabokat volt hajlandó a kifutón viselni, garantáltan meghozza az olvasó kedvét a kertészkedéshez.

 Felhívja a figyelmet a folyamatokra, a növények fontosságára a természetben és az élet körforgásában, arra ösztönöz, hogy vegyük észre magunk körül azokat az apró vagy kevésbé apró dolgokat, amit közvetlenül vagy közvetve növényvilágnak köszönhetünk.

Aki szeretne bepillantani a csinos new yorki írónő lakásába, ahol több mint ezer növénnyel él együtt, itt teheti:

https://www.youtube.com/watch?v=1JeWq4zokEI

Csabai Ágnes

Viczián Zsófia: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem

„Korok jönnek-mennek, a fa marad” – részlet a könyvből

Tudja-e kedves olvasóm, hogy hol van Budapest legidősebb fája? Pesthidegkúton, a Gazda utcában terebélyesedik egy kb. 250 éves hársfa. Valamikor Mátyás király korában nagy erdőségek voltak arrafelé hársból. Ennek emlékét őrzi a Hárshegy elnevezés is. A XX. századra az egykori rengetegből csak ez az egyetlen fa maradt meg.

És azt tudja-e, hogy van-e libanoni cédrus a fővárosban? Van bizony, a II. kerületi Kondor úton. Ez a fa is több mint száz éves, 15 méter magas és a törzse is kétméternyi. A környéken volt valaha a Huber-féle fogadó. Valaki onnan ültethette el ezt a cédrust, amikor Csontváry megfestette a sajátját. Tudjuk, hogy a cédrus az erő és a kitartás szimbóluma.

Még sok-sok híres és kevésbé híres fáról olvashatunk és nézhetünk csodálatos fotókat ebben a könyvben.

Itt meghallgatható a „Vén budai hársfák” c. dal Gregor József előadásában:

https://www.youtube.com/watch?v=eXB1nzivESY

Csabai Ágnes

David Hamilton: Ehető vadnövényeink

„A szupermarketben árult alma annak ellenére, hogy igen jól néz ki, hat hónapos vagy egyéves is lehet. Még a csomagolt bolti saláták is legalább egyhetesek, de közel egy hónaposak is lehetnek, amikor megvesszük. Minél hosszabb időt töltenek a természetes áruk a polcokon, annál inkább elkezdenek lebomlani a bennük található vitaminok és ásványi anyagok. A szabadban gyűjtött étel friss, valóban friss, csak néhány másodperces vagy perces – így a legjavát fogyasztjuk.”

- részlet a könyvből

Mindenki környezetében van egy hely (erdő, park, liget, domboldal, stb) ami felfedezésre vár, ahol benzingőz mentesen böngészhetünk gyerekeinkkel, a kutyával, a nagyival mindenféle finomságot. Hogy mik ezek a finomságok? A könyvben megtaláljuk őket. Itt van például a repcsényretek. Gyilkos galóca legyek, ha valaha fogtam a kezemben repcsényretket. a könyv olvasása után erősen elhatároztam, hogy addig nem nyugszom, amíg nem találok egy csokornyit.

Kellemes keresgélést mindenkinek!

Csabai Ágnes

És aki hozzám hasonlóan a gombák nagy szerelmese, Takács Ferenc okleveles kertészmérnök és gombaszakértő előadását az ehető őszi gombákról megnézheti itt:

https://www.youtube.com/watch?v=SBqKXdNh1Yc

 

Jonathan Safran Foer: Globális öngyilkosság – bolygónk megmentése a reggelinél kezdődik

„Egy történelmileg példátlan felhalmozás kultúrájában élünk, amely túl gyakran szólít fel és ad módot a birtoklásra. Hajlamosak vagyunk azon keresztül meghatározni magunkat, amink van: vagyon, pénz, külcsín és hasonlók. De abban mutatkozunk meg, amit adunk.” – részlet a könyvből

Ahogyan a cím is ígéri, ez a könyv a globális felmelegedésről, a klímaválságról, az egyre nagyobb területeket érintő környezeti pusztításról szól – a „kisember” szemszögéből látva.

 Az írás nyelvezete nem tudományos és még csak nem is könnyedebben emészthető ismeretterjesztői, hanem a szerző személyes és brutál őszinte hangvételű belső monológja. Azaz J. S. Foer saját magával beszélget ezekről a roppant húsbavágó témákról*, kérdéseket tesz fel, megválaszolja, közben csapong, szinte anekdotázik és közben mégsem veszíti el azt a bizonyos fonalat.

*Amikor húsbavágó témát írtam, ezt szó szerint értettem. Egyes becslések szerint a nagyüzemi állattenyésztés felelős a világszerte keletkező üvegházhatású gázok 51 százalékáért. Igen, az állattenyésztés az egyik oka a globális klímaválságnak. Roppant nagy szerepe van a közlekedésnek, a szállításnak, a fosszilis energiahordozóknak, az iparnak – azokon viszont a hétköznapi ember nem sokat tud változtatni. Az étkezési szokásain viszont tud, és kell is, ha változást akar.

Aki szeretne az erdőirtások hatása a medvékre témában tájékozódni, megtekintésre ajánlom:

https://www.youtube.com/watch?v=WZr_pUNzUOo

Csabai Ágnes

Philippe J. Dubois - Élise Rousseau: Tyúkeszűek-e a madarak? – Madárbölcselet 22 tételben

„Biztos, hogy az emberek jól megfigyelték a madarakat, amikor címerállatot választottak?” – részlet a könyvből

Két-három óra alatt kiolvasható könyvet szeretnék ajánlani, ami olyan sok érdekességet tartalmaz, hogy érdemes akár többször is elővenni, és ismét fellapozni. Az alcímhez hűen valóban 22 rövid fejezetre oszlik, amelyekben az író párhuzamba állítja a madarak és az emberek életét, többek között a tájékozódás, a család fogalma, a bátorság, a szeretet, a szabadság, a boldogság, élet és halál témakörében.

A rövidke eszmefuttatások minden esetben érdekesek tudnak maradni, mert nem száraz ornitológiai leírások segítségével ismertet meg minket az író a madarak sokszínű világával, hanem egy-egy jellemvonásukon keresztül. Tehát semmi tudomány, inkább gondolatfutamok sora várja a kedves olvasót!

Bátran ajánlom mindenkinek, mert valóban van még mit tanulnunk a madarakról és a madaraktól.

DE MIÉRT MARADTAK KI A KEDVENCEIM, A PAPAGÁJOK? ☹

Andalító madárdalokot ide kattintva tudunk hallgatni – akár olvasás közben is:

https://www.youtube.com/watch?v=pNoxpzEQ7eI

Csabai Ágnes

Kate Turner: ZERO WASTE konyha – Tippek a pazarlásmentes étkezéshez

„A zero waste azt jelenti, hogy megpróbálunk fenntarthatóbb életet élni, ez az elérendő cél.

A konyha egy tökéletes hely az elinduláshoz.” – részlet a könyvből.

Ez a mű a CSÖKKENTÉS-FELHASZNÁLÁS-ÚJRAHASZNOSÍTÁS a konyhában hármas jelszó jegyében íródott.

A pazarlásmentességhez először is kevesebb élelmiszert vásárolunk. Amit lehet, újrahasznosítunk, azaz kevesebb szemetet termelünk. Mindezekhez sok-sok tippet kapunk ebből a 72 oldalból.

Néhány példa:

 „Egy érett banán héját fektesd sütőtepsi aljára. Ez segít abban, hogy a hús sülés közben megőrizze nedvességtartalmát.” – Kipróbálom!

„Ne öntsd ki a szénsavját vesztett sört a lefolyóba. Nitrogénben gazdag, jót tesz a konyhai komposztnak”. – Vajon miért nincs soha nálunk szénsavját vesztett sör?? 😉

„Zúzd össze a tojáshéjat, tedd elszíneződött teás- vagy kávésbögrébe, adj hozzá némi meleg vizet, hagyd állni éjszakára. Reggelre a foltok eltűnnek.” -  Feltétlen kipróbálom!

A könyv olvasásához ajánlom még a 17 csodálatos trükk és ötlet műanyag palackokkal c.  összeállítást, amit megtekinthet itt:

https://www.youtube.com/watch?v=FrzDqhIonb4

Csabai Ágnes

Zöld út a jövőbe

Daniel Goleman: Zöld út a jövőbe (Nyitott Könyvműhely, 2009)

Daniel Goleman a környezettudatos gondolkodás pszichológiai és társadalmi rétegeit fejti fel előttünk  humorral és éleslátással. Rávilágít, hogy közvetett módon miként hatunk a környezetre mindazzal, amit előállítunk vagy vásárolunk. Ki gondolná, hogy a „gyógynövény” alapú samponok olyan vegyi anyagok hozzáadásával készülnek, amelyek nem csak szennyezik a környezetet, de saját egészségünket is veszélyeztetik? Biopamut ruhákat hordunk, és közben fogalmunk sincs róla, hogy a gyárban, ahol készítik, a munkások annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy a színező festék anyagától leukémiások lesznek. vajon miért vagyunk mi, vásárlók, a teljes tudatlanság állapotában azon dolgok hatásaival kapcsolatban, amelyeket használunk vagy fogyasztunk? Goleman új gazdasági világrendet jövendöl, amelyben a vásárlók képesek együttesen nyomást gyakorolni az őket megtévesztő gyártókra és forgalmazókra.

Klímaváltozás - Pánik és tagadás között

Kovács Róbert: Klímaváltozás - Pánik és tagadás között (Typotex Kiadó, 2019)

Itt a globális felmelegedés! Akár esik, akár fagy, kiárad egy folyó, vagy éppen kiapad, a média rutinszerűen ráerősít, és ha egy rekord is megdől (ami jó párszor előfordul), vezető hír lesz belőle. Nem is olyan rég a közelgő jégkorszakról szólt az aktuális pánik. Abban az időben a szén-dioxidra csak úgy gondoltak, mint egy jelentéktelen, egyéniség nélküli gázra, és a klímaváltozás csupán egy volt a globális problémák között. A légszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés, a fajok kihalása vagy éppen az "ózonlyuk" mind súlyosabbnak tűntek. Az éghajlatváltozás azonban "legyőzte" a többi aggodalmat, hogy saját maga válhasson majdnem mindennek az okozójává és okozatává.

Ebben az ismeretterjesztő könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy a média és a politikusok sarkos megállapításai mögé nézzen. A cél nem kevesebb, mint kilépni az érzelmileg terhelt vitákból, ahol mindenki saját "hite" szerint csoportosítja, kisebbíti, vagy épp felnagyítja az információkat. Hántsuk le a leegyszerűsítő és hatásvadász sallangokat, és ismerjük meg, hogy valójában mit tud ma erről a globális politikai és gazdasági horderejűvé kerekedett elméletről a tudomány!

Visszafordítható - 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításához

Paul Hawken: Visszafordítható - 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításához (HVG Könyvek kiadó, 2019)

A klímaváltozás kapcsán megjelenő riasztó hírekkel szembesülve nehéz átlátni, hogy mit tehetünk a válság elhárításáért a kormányok, települések, vállalatok és az egyének szintjén. A Visszafordítható segít minket az eligazodásban: a Project Drawdown keretében elismert kutatók, tettre kész szakemberek, elkötelezett politikusok a világ minden tájáról egy tudományosan alátámasztott, gazdaságilag rentábilis, előremutató javaslatcsomagot készítettek a klímakatasztrófa megállítására. A hiánypótló könyv 100 innovatív megoldást mutat be mindenki számára közérthető módon az élet különböző területeiről. Megismerhetünk már alkalmazott technológiai újításokat és szemléletformáló kezdeményezéseket, sőt még fejlesztés alatt álló terveket is. Ha az elkövetkező harminc évben ezeket a módszereket következetesen alkalmazzuk, csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátást, visszafordíthatjuk a klímaváltozást, és lehetőséget kapunk egy élhetőbb, igazságosabb világ kialakítására is.

 

Lakhatatlan Föld - Élet a felmelegedés után

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld - Élet a felmelegedés után( Animus Kiadó, 2020)

Mi vár ránk a Földön az elkövetkezendő harminc évben és utána? Aki a globális felmelegedéssel kapcsolatban elsősorban a tengerszint emelkedése miatt aggódik, az épp csak a felszínét kapargatja a lehetséges borzalmaknak. A felszín alatt élelmiszerhiány, menekültválság, klímaháború és gazdasági hanyatlás rejlik. Vagyis sokkal rosszabb a helyzet, mint gondolnánk. A Lakhatatlan Föld "korszakalkotó mű" (The Guardian), egyszerre vázlat a közeljövőről és elmélkedés azon, vajon milyennek látják majd ezt a jövőt azok, akik átélik: hogyan változtatja meg a felmelegedés a világpolitikát, a technológia és a természet jelentőségét, a kapitalizmus fenntarthatóságát és az emberi haladás irányát. A Lakhatatlan Föld szenvedélyes felhívás a cselekvésre. Most ugyanis, hogy a világ egyetlen lépésre van a valódi katasztrófától, ideje cselekednünk. Mert a felelősség a miénk. "A Lakhatatlan Föld aprólékosan dokumentált, ökölbe szorított kézzel megtett utazás a melegedő bolygónkra veselkedő veszélyek között."

 

Mondj nemet a műanyagra! - 101 egyszerű ötlet műanyag helyett

Harriet Dyer

Central Könyvek, 2019

Te is szeretnél tenni valamit a környezetedért? Egyszerűbb lesz, mint gondolnád! Ma már közismert tény, hogy a környezetünkben felhalmozódó műanyaghulladék ökológiai katasztrófával fenyeget. De változtathatunk-e a kialakult helyzeten anélkül, hogy gyökeresen átalakítanánk az életmódunkat? Természetesen! Ez a kis könyv 101 egyszerű, könnyen megvalósítható ötletet ad ahhoz, hogy környezetbarát anyagokkal helyettesítsük a műanyagot, és ezzel mi is hozzájáruljunk bolygónk védelméhez.

 

A természet rejtett hálózata - Felhőt csináló fák, ibolyák és hangyakalács

Peter Wohlleben

Park Kiadó, 2020

A természet számtalan meglepetést rejt: a lombos fák befolyásolják a Föld forgását, a darvak akadályozzák a spanyolországi sonkatermelést, a tűlevelű erdők pedig esőt csinálnak. Peter Wohlleben, A fák titkos élete című sikerkönyv szerzője legújabb kötetében - a tőle megszokott eleven mesélőkedvvel - megannyi érdekes és különös példán keresztül mutatja be, milyen bámulatos kölcsönhatás és összjáték zajlik a növények és az állatok között. Hogyan épül fel a természet hatalmas óraműve, melyben minden "fogaskeréknek" megvan a maga helye és szerepe? És mi történik, ha ez a finoman kiegyensúlyozott rendszer megbillen? Mi a jobb: ha az ember "segíti" a természetet, hogy helyreálljon ez az egyensúly, vagy ellenkezőleg, ha békén hagyja?

Ökológiai lábnyom és fenntarthatatlanság

Horváth Balázs (szerk.)

L'Harmattan Kiadó, 2016

Civilizációnk fokozódó mértékben fenntarthatatlan. Noha napjainkban rengeteg olyan jelenség is megfigyelhető, amely környezetvédelmi szempontból reménykeltő (olcsóbb napelemek, új villanyautó-típusok megjelenése, tengervízből való uránkivonás, a szabályozott magfúzió reményének felcsillanása stb.), mindeközben fenntarthatatlanságunk is tovább nő. A tudományos-technológiai fejlődés jelei azonban annyira szembetűnőek, hogy a környezeti problémák súlyosbodását a legtöbbünk észre sem veszi, esetleg kétségbe is vonja. Ezért alkották meg tudósok az ökolábnyom-számítás módszerét, amelynek eredménye egyértelműen jelzi egy-egy ország, város, tevékenység vagy személy életmódjának fenntarthatatlanságát. S e számítások eredményei szerint nem állunk jól.

A kötetünkben összegyűjtött írások közül az első négy végzős diákok, hallgatók munkája, akik az iskolába járás, a magyar és svájci falusi életmód, a nyers növényi táplálkozás vagy éppen a hallgatói életforma ökológiai lábnyomát számították ki, és tettek konstruktív javaslatokat a csökkentésére. A további hét tanulmány, amelyet környezetvédelemmel foglalkozó egyetemi oktatók, magyar és külföldi könyvszerzők, akadémikusok készítettek, a fenntarthatatlanság egyéb aspektusaival foglalkozik. Milyen lesz a jövő éghajlata? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie napjaink szétdarabolt tudományának? Reménykedhetünk-e fenntarthatóságban, amíg a világnépesség tovább növekszik? El tudunk-e látni egy bolygónyi embert egészséges táplálékkal? Megoldást jelent-e a megújuló energiaforrásokra való átállás? (A két utóbbi írás eredetiben, angolul olvasható.) És hogyan viszonyul mindezen problémákhoz a ma embere? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a könyv.

Roger Scruton: Zöld filozófia

A Magyarországon is nagy sikert aratott Iszom, tehát vagyok világhírű brit, sőt egyenesen angol szerzője ezúttal talán a legfontosabb és a legaktuálisabb, egész eddigi életünk radikális megváltozását előrevetítő témában, a környezeti kérdések, a globális éghajlatváltozás témakörében fejti ki izgalmas és jól érthető, de egyúttal nagyon is extravagáns gondolatait, amelyek még azokat is elgondolkodtatják (és persze szórakoztatják is egyben, hiszen Scruton korunk egyik legjobb esszéistája), akik talán semmiben sem értenek vele egyet. Az ökológiai gondolkodást és a „zöld" mozgalmakat sokan a progresszivista, a „baloldali" gondolkodással és politikával szokták összefüggésbe hozni, de Scruton megmutatja, hogy a kérdés ennél sokkal izgalmasabb és fontosabb. Itt is viszontlátjuk a máshonnan már ismerős, nagyon is derűs „életfilozófiáját", ami különösen vonzó olvasmánnyá teszi a könyvet. A mű nagy újdonsága, hogy számos megszokott fogalomra (pl. a piac) újszerűen tekint a szerző, és új, meglepő szempontokat kínál számunkra az ökológiai-társadalmi kérdések megértéséhez és kezeléséhez. Az egyik ilyen a kontinentális európaitól teljesen eltérő angol társadalomfejlődés és jog (a common law) mélyebb, nem absztrakt bölcsessége, amellyel az érdekkonfliktusok megoldásához közelít. Ez utóbbinak is megvolt a szerepe abban, hogy az angol vidéki táj megőrződhetett olyannak, amilyennek ma ismerjük.

A könyv központi fogalma a kötődés - kötődés az otthonhoz, a sajáthoz, a helyihez, a családhoz, a tájhoz, a saját közösséghez, a nemzethez, a saját kultúrához. Ha ez a kötődés megvan (Scruton az oikophilia szót szereti használni rá), akkor mindenfajta absztrakt és felülről lefelé irányuló megoldás problematikussá válik, legyen a kezdeményezője az állami vagy az EU-bürokrácia, vagy éppen valamelyik nagy nemzetközi, nem átlátható és nem elszámoltatható NGO.

Oldalunk sütiket használ a tökéletesebb felhasználói élmény érdekében. Részleteket az adatkezelési tájékoztatóban talál.
Elfogadom