„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
63. sor: 63. sor:
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:ronajozsef.png|thumb|center|180px|[Róna József https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/R%C3%B3na_J%C3%B3zsef]]]
+
|[[Kép:ronajozsef.png|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/R%C3%B3na_J%C3%B3zsef Róna József]]]
 
|[[Kép:csiki.jpg|thumb|center|200px|  [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Csiki_Kov%C3%A1cs_D%C3%A9nes]]]
 
|[[Kép:csiki.jpg|thumb|center|200px|  [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Csiki_Kov%C3%A1cs_D%C3%A9nes]]]
 
|[[Kép:Horthy.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Ifj._Horthy_Mikl%C3%B3s]]]
 
|[[Kép:Horthy.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Ifj._Horthy_Mikl%C3%B3s]]]

A lap 2019. február 21., 16:42-kori változata

Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.



Február szülöttjei

Február szülöttjei


Róna József Csiki Kovács Dénes Ifj. Horthy Miklós


Róna József (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. A premontrei rend 1931-ben döntött Kálmán herceg lovas szobrának felállításáról. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel.

Csiki Kovács Dénes (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát. Családjával 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek. Az 1920-as évek második felétől kezdett el publikálni. Először elbeszélésekkel próbálkozott. Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket szaklapokba. Érdeklődése azonban hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített.

Ifj. Horthy Miklós Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.



Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona) Márton Lajos Malatin Antal



Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona) (Budapest, 1885. február 21. - Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild gyermekeke. Pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek, apja innen járt be vonattal dolgozni. 1913-tól Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, mely a fiával átélt bujkálásának krónikája.

Márton Lajos (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.

Malatin Antal (Gödöllő, 1820. február 28. – Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója. 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában.1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát. Később Malatin Antal új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn.


Évfordulók

20 éve halt meg Remsey Gábor

Remsey Gábor (Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - Gödöllő, 1999. február. 6.) zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A század elejei szecessziós gödöllői művésztelep két tagjának, Remsey Jenő György festőművésznek és a szövőműhelyben dolgozó Frey Vilmának gyermeke. 1946-tól zeneszerzés szakra járt a Zeneakadémián. 1958-tól 1975-ig a Gödöllői Munkaközösségi Zeneiskolának volt a vezető tanára, igazgatója. Lelkiismeretesen gondozta édesapja szépirodalmi hagyatékát, s ő vigyázott az 1956-ban gazdátlanul hagyott Nagy Sándor-házra is. 1949-ig, a mozgalom betiltásáig cserkész volt, 1989-ben, amikor lehetőség nyílt rá, jelentős szerepe volt a Szemerédi László cserkészcsapat létrehozásában.


Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények