Fekete István: Tüskevár

0Shares

Az ifjúsági irodalomban klasszikussá lett regény felejthetetlenül ábrázolja Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla nyári vakációját a Balaton víziparadicsomában. Ez a nyár sok mindenre megtanítja, kiműveli, útbaigazítja őket és az olvasóval együtt fedezik fel a természetes életmód emberformáló, de néha kegyetlen törvényeit.

Mikor a regényt olvastam, nem muszájból olvastam. Nálunk nem volt kötelező olvasmány. Ennek ellenére levettem otthon a polcról és nem bántam meg. Egy olyan világba repített, amelyet én nem ismertem és nem valószínű, hogy valaha is megismerhetem személyesen. Egy zárt, élettel teli, természetes víziparadicsom, melyen emberi kéz még nem hagyott nyomot. Ide csak gyalog, kísérővel lehet eljutni. Aki nem ismeri a nádat könnyen eltévedhet benne.

A könyv két hetedikes fiú nyarát meséli el, melyet a Kis-Balaton körüli berekben töltöttek. A Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla legnagyobb vágya az volt, hogy elmehessenek Budapestről, a nyüzsgő, poros, levegőtlen városból. Nyaralni szerettek volna, valahol a természetben, nem is akárhol, hanem István bácsinál, Tutajos nagybátyjánál.

A regény még abban az időben játszódik, mikor nem volt mobiltelefon, számítógép, mindenféle elektronikai kütyü, közösségi oldalak, playstationök. A fiúk még is tartalmasan töltötték a nyarat, megismerkedtek a természet világával, felfedeztek, remekül szórakoztak és ehhez nem volt másuk csak a két kezük, egy horgászbot, egy kutya és az örök berekjáró Matula bácsi. Az öreg megtanítja őket arra, hogy tisztelni kell a környezetünket, csak azért nem lövöldözünk állatokra mert jó poén vagy mert olyan fene jó lövész az illető. Megtanulják hogy kell rákot fogni, megkülönböztetni egyik madarat a másiktól, miért kell figyelni a nyári záporok, viharok előjeleire. A nyár végére a fiúk azt is megértik Matula bácsi miért nem mondott mindent el neki, miért kellett a saját bőrükön tapasztalni a természet törvényeit. Ha az ember saját maga látja, hallja, tapintja, szagolja jobban megmarad benne az élmény, mintha csak elmesélik neki.

Amikor a könyvet olvastam szerettem volna ott lenni Tutajossal és Bütyükkel. Szerettem volna átélni mindazt, amit ők is átéltek, részese lenni a regénynek és egy kicsit az is voltam.  Fekete István olyan részletességgel, olyan színesen, élvezhetően írja le a tájat, az állatokat, a növényeket, a berek életét, hogy az olvasó úgy érzi ő is jelen van a könyvben, ott van a szereplők mellett és ő maga is érzi a húsleves illatát, a nap sütést, hallja békák brekegését. Nem véletlen, hogy benne van Magyarország 100 legkedveltebb művében, méghozzá az előkelő 11. helyen.

Ajánlom minden gyereknek, fiatalnak, tininek, hogy megismerje a régi világot és kicsit kiszakadjon a mai computerizált világunkból.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

:D :-) :( :o 8O :? 8) :lol: :x :P :oops: :cry: :evil: :twisted: :roll: :wink: :!: :?: :idea: :arrow: :| :mrgreen: