1. Első megálló a Palotakert és Nádudvari Anna

A Palotakerten él az 1946-ban született Nádudvari Anna író, újságíró. Írt elbeszéléseket, regényeket, színészportrékat.  Első kötete (Fogjunk kutyát) 1974-ben jelent meg.  15 kötete jelent meg különböző kiadóknál.   A Gödöllői Szolgálat munkatársa volt, régebben ő írta a könyvajánlókat a helyi újságba. Jelenleg romapasztorációval foglalkozik, felnőtt embereket tanít írni-olvasni.

Mindig író akart lenni és ez a vágya már 22 évesen teljesülni kezdett, amikor is első elbeszélését közölte az Új Írás. Ezt követte egy színészportré gyűjteménye Honnét lesz a tűz? címmel, majd novellás kötetei, regényei jelentek meg. A közelmúltban új műfajban is kipróbálta tehetségét. A Magyar Rádióban egy drámapályázatra készített pályaműve hangzott el, Cigány vagyok címmel, melyben hét monológban mutatja be roma emberek sorsát. Nádudvari Anna műve nemcsak nagy empátiáról, hanem szakértelemről is tanúskodik. Nem csoda, hiszen, szabadidejében önkéntes pedagógusként a jezsuiták által működtetett VIII. kerületi esti iskolában tanít betűvetést az írástudatlan romnyiknak. Bátran mondhatjuk azt is, nem csak jól ismeri, hanem szereti is a cigányokat, akiknek kultúráját, művészetét gyermekkora óta tanulmányozza. Mint azt egy beszélgetés során elmondta, gyermekkorában, szülőfalujában békésen éltek egymás mellett magyarok és cigányok, elfogadták, tiszteletben tartották egymás szokásait. Ekkor szívta magába a cigányság szeretetét, ami ma segítséget ad az általa végzett karitatív munkához.

Regényei, melyek megtalálhatóak a gödöllői könyvtárban is:

 

Ausztráliai történet

Az athéni műkereskedő

Békeévek

Egy szerelem regénye

Fogjunk kutyát!

Hadiállapot

Honnét lesz a tűz?

József és Jocó

Kimberley angyala

Kisországban

Legyetek jók

Magyarok istene

Párizsban ne légy szomorú!

Társbérlet

Test halála

 

2. Második megálló Erzsébet park és Mikó Csaba Veszélyben a tölgy regénye

A Kossuth Lajos utcában lakott a fiatal Mikó Csaba, gödöllői író, drámaíró. Több díjat, ösztöndíjat elnyert. Nem csak felnőtt darabokat ír, hanem meseregényeket is. Egyik legnépszerűbb könyve: Veszélyben a tölgy! Ez a regény Kerekerdő legnagyobb tölgyfáján játszódik, egy hatmillió lakossal bővelkedő bogártársadalomban, ahol Szarv polgármester a felelős a bogarak jólétéért. A mese nem csak gyerekeknek szól, bújtatott társadalomkritika a felnőttek részére is: akciódús, szórakoztató, tanító  jellegű és rendkívül ötletes. A könyv egésze egy játék: a felnőtt társadalom átültetése a bogárvilágba, a felnőttek kicsinyes játszmáinak lefordítása gyermeknyelvre.
A gyerekeknek is élmény az olvasása: egyik izgalmas kalandból a másikba keveredhetünk, repülő autóval szállhatunk, átverhetjük a félelmetes pókot, futurisztikus, jól megtervezett szerkezeteket kezelhetünk és nem mellesleg: megmenthetjük az egész tölgyfa-világot!

Mikó Csaba két másik gyerekeknek szóló fantasy regényt is írt: Mász Kálmán, a faljáró és Tükörváros titka címmel, melyek a Móra Könyvkiadónál jelentek meg.

3. Harmadik megálló a gödöllői repülőtér és Czigány Zoltán Csoda és Kósza kötetei

Czigány Zoltán Czigány György, József Attila-díjas költő gyermeke, testvére Ildikó, aki az első női pilóta hazánkban, és szintén író. Czigány Zoltán civilben filmrendező és televíziós szerkesztő volt. Hogyan lett belőle író? Czigány Zoltán egész életében lovagolt és mikor megszületett a lánya, Zsófi, elkezdtek Gödöllőre kijárni a Both tanyára, ahol igazából nem Csoda és Kósza élt Bothék tanyáján, hanem Bothrány, Linda és Amál. Lindán, akit Tarantellának is hívtak, csodálatos volt ülni, Bothrány pedig nem csupán családtagnak, hanem szent állatnak számított a Gödöllő melletti tanyán, úgy is lett eltemetve, hogy Lajos bácsi egy embernyi keresztet állított fölé. Czigány Zoltán sose akart meseíró lenni, de esténként mesélnie kellett. Először a lányának, mert kétévesen leesett egy nagy lóról Gödöllőn, aztán a fiának folytatta a történeteket, aki kazettára vette, hogy többet hallgathassa. Később rávette az apját, le kellett írnia a kazettákról a meséket, és kiadót keresni. Így született meg a könyv, amiben Sajó bácsi nem más mint Both Lajos, és a gödöllői tanyán Gyöngyi néni mindig bablevest főz, de sokszor megjelennek gödöllői motívumok a mesékben: Remsey bácsi, a gödöllői hév, a hungaroring. A Csoda és Kósza sorozat három részes, sajnos nem volt ideje többre az írónak, aki 2011-ben meghalt. Czigány Ildikó, György és Zoltán számos kötete kikölcsönözhető a városi könyvtárból.

4. Negyedik megálló az Alvég és Kiss Noémi Sovány angyalok regénye

Az Alvég irodalmi motívumokban gazdag része Gödöllőnek, hiszen több nyaraló is van itt, melyben híres írók, azok múzsái töltötték itt a nyarakat és fürödtek a Gizella fürdőben. Itt volt többek között Brüll Adél nyaralója, a Léda villa, Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona szüleinek nyaralója, a Lovarda utcában lakott Ambrus Zoltán. De a kortárs irodalomba is beírta magát a gödöllői Alvég. Kiss Noémi 1974-ben született Gödöllőn, ikrei vannak, Ikeranya regényében saját ikerterhességét és szülését írta meg. Sovány angyalok regényének Gödöllő a helyszíne: az itteni utcák, az Erzsébet park, a kastély és a kerepestarcsai kórház. A regény főhőse Lívia tanárnő, az alvégi iskola munkatársa, az író a nagymamájáról mintázta a szereplőt. A regény egy nagyon mai témát dolgoz fel: házasságon belüli erőszak, meddőség, molesztálás és a pedagógusok reménytelen helyzete. Kiss Noémi Gödöllőn született, kisgyerekkorát itt töltötte, aztán Pestre költöztek, rengeteg helyen élt. A nagyszülei viszont Gödöllőn éltek: a nagypapája itt volt körzeti orvos, a nagymamám tanítónő, ezért gyakorlatilag mindenkit ismertek a városban.

5. Ötödik megálló a könyvtár kávézója és az IRKA blogja, az Írkávé

A gödöllői írókör 2008-ban alakult azzal a céllal, hogy összegyűjtse a helyi alkotókat és segítse, támogassa őket. Prózaírói és költészeti kurzusokat szervez, irodalmi pályázatot hirdet már 5 éve, antológiákat jelentet meg és tavaly elindult az írkávé nevű blogja. http://irkave.gvkik.hu/ Tevékenységének köszönhetően Gödöllő irodalmi élete fellendülőben van, kortárs írók, költők fordulnak meg itt rendszeresen, felolvasóesteket szerveznek és több irkás írói pályájának elindulásában is segített. Az Irkának eddig 4 kötete jelent meg, a legutóbbi nagy sikerű gasztrokötete Fő az irodalom címmel jelent meg, mely megvásárolható a könyvtárban.