GÖDÖLLŐI VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT

Könyvajánlók

Agneta Pleijel: A jóslat

Csabai Ágnes* 2019-04-26 13:29:11

 

 

"Az emlékek ... javíthatatlan hatudozók."- részlet a műből.

A regény főszereplője egy svéd kislány, akinek egész gyerekkorát végigkísérhetjük.

A II. vh. alatt az USA-ban születik egy matematikus vendégprofesszor apa és a talán sohasem létezett zongorista karrierjét a családért feláldozó anya gyerekeként. Aztán gyorsan két húga is világra jön. A család a háború után érkezik haza Svédországba. A házasság addigra romokban hever az apa ridegsége és az anya alkoholizmusa és depressziója miatt. A 8 éves főszereplő gondoskodik húgairól. Szerencsére legalább különc nagynénje törődik vele, amíg az ő élete is zsákutcába kerül.

A regény 2018-ban megkapta a Svéd Akadémia Északi Díját.

Forró vodkával teli bakancs

Csabai Ágnes* 2019-04-05 12:13:32

 

Forró vodkával teli bakancs

Válogatás az orosz újrealista kisprózából

szerkesztette: Goretity József

 

„A szovjet ember két világban létezett: egy reálisban, amely messze volt az ideálistól, és egy ideálisban, amely messze volt a reálistól” – részlet a könyvből

Goretity József neve bizonyára ismerősnek hat sokunk számára, hiszen ő Ljudmila Ulickaja regényeinek állandó magyar fordítója. Nem mellesleg irodalomtörténész, egyetemi docens, fő kutatási területe a XIX-XX. századi orosz próza sajátosságai.

Nemrégiben tábort szervezett fiatal műfordítóknak, akik a legfrissebb,  legkülönbözőbb stílusú novellát, kisregényt fordították le orosz nyelvből. Az előbb említett  stílusbeli különbözőségek mégis egy egységes, az  újrealizmus jegyében született irodalmi művek antológiáját eredményezték.

Nekem a legjobban az tetszett ebben a válogatásban, hogy az egyik novellát négy különböző fordításban is olvashattam.

Akik szeretik Ulickaja regényeit, nekik különösen ajánlom!

Carlos Ruiz Zafón: Marina (könyvajánló)

Besenyei Márk 2019-01-20 19:36:01

Zafón ebben a korai zsengéjében a már jól ismert panelekkel dolgozik: fiatal főhős, különleges szerelem, rejtélyes események, nyomozás, Barcelona. Az ifjúsági címke ne tévesszen meg senkit, ez csak a gyermek főszereplő miatt került rá, a valóságban azért vannak benne véres részek. Ezúttal egy régi sorozatgyilkos után nyomoz a főhős és társa, de közben az ő életük is alaposan megkavarodik, és Zafóntól szinte már megszokott módon, komoly veszteségekkel is meg kell küzdeniük.

Alapvetően tetszett, bár a vége sokat javított rajta, és azt is érdemes szem előtt tartani, hogy néha kicsit sok a hollywoodi megoldás. Mindenesetre az íróval való ismerkedésre, és az Elfeledett Könyvek Temetője utáni levezetésre is megfelel.

(Jótanács Zafón-függőknek: Ne olvassátok a Marinát az Elfeledett Könyvek Temetője két része között! Teljesen össze lehet keverni az eseményeket, ráadásul a Lelkek labirintusában többször is felbukkannak bábuk, báburaktárak, amiknek viszont semmi köze a Marina bábuihoz.)

Igazi Sztrugackijos agymenés, rengeteg ötlettel – az orosz és más népek mitológiája elkeverve a szovjet kutatóintézetek mindennapjaival.

Főszereplőnk programozó, aki egy véletlen (?) találkozás folytán a Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutatóintézetbe (BOVATKI) kerül – programozóként. Mint kitűnő szakmabéli, a csúcsminőségű számítógépen a kutatók által megrendelt számításokat kell elvégeznie. Olyan feladatok tartozhatnak ide, mint az örök boldogság képletének meghatározása, vagy mondjuk mágikus együttállások kiszámítása. De ez szinte mellékes ahhoz képest, amilyen kalandokba az Intézetben keveredik. Van itt halzabáló „boldog ember”, mágikus dívány, boszorkányok, inkvizítorok, miegymás.

Tulajdonképpen a sok ötlet között kicsit szét is esik a regény. Eleve három nagyobb történetre tagozódik a könyv, de igazi történetet még ezeken belül is nehéz találni. Tulajdonképpen csak Sztrugackijék kitaláltak egy csomó dolgot, amit úgy-ahogy keretbe foglaltak, de ennyi. Így sajnos pár humoros pillanatnál sokkal többet nem ad a mű.

Ugyanakkor olvasás közben eszembe jutott a technológiai fejlődés, és hogy az újdonságokat egy idő után teljesen természetesnek vesszük. A főszereplő elég hamar már tudatosan kezeli az újabb és újabb furcsaságokat, amelyek mindennapjai részévé válnak. Mint amikor Ray Kurzweil arról beszél, hogy mindig csak panaszkodunk a technológiai fejlődés hiányára, holott épp az van, hogy a megvalósult „csodák” nagyon hamar megszokottá válnak.

Aki esetleg nem szereti a sci-fit és ezért óvakodna a Sztrugackij testvérek műveitől (rosszul teszi), annak is érdemes próbát tenni ezzel a könyvvel.

©Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ

Oldaltérkép

mobil változat

Bezárás
Oldalunk sütiket használ a tökéletesebb felhasználói élmény érdekében. Részleteket az adatkezelési tájékoztatóban talál.
Elfogadom