Könyvajánlók

"Az emlékek ... javíthatatlan hatudozók."- részlet a műből.

A regény főszereplője egy svéd kislány, akinek egész gyerekkorát végigkísérhetjük.

A II. vh. alatt az USA-ban születik egy matematikus vendégprofesszor apa és a talán sohasem létezett zongorista karrierjét a családért feláldozó anya gyerekeként. Aztán gyorsan két húga is világra jön. A család a háború után érkezik haza Svédországba. A házasság addigra romokban hever az apa ridegsége és az anya alkoholizmusa és depressziója miatt. A 8 éves főszereplő gondoskodik húgairól. Szerencsére legalább különc nagynénje törődik vele, amíg az ő élete is zsákutcába kerül.

A regény 2018-ban megkapta a Svéd Akadémia Északi Díját.

Forró vodkával teli bakancs

Válogatás az orosz újrealista kisprózából

szerkesztette: Goretity József

„A szovjet ember két világban létezett: egy reálisban, amely messze volt az ideálistól, és egy ideálisban, amely messze volt a reálistól” – részlet a könyvből

Goretity József neve bizonyára ismerősnek hat sokunk számára, hiszen ő Ljudmila Ulickaja regényeinek állandó magyar fordítója. Nem mellesleg irodalomtörténész, egyetemi docens, fő kutatási területe a XIX-XX. századi orosz próza sajátosságai.

Nemrégiben tábort szervezett fiatal műfordítóknak, akik a legfrissebb,  legkülönbözőbb stílusú novellát, kisregényt fordították le orosz nyelvből. Az előbb említett  stílusbeli különbözőségek mégis egy egységes, az  újrealizmus jegyében született irodalmi művek antológiáját eredményezték.

Nekem a legjobban az tetszett ebben a válogatásban, hogy az egyik novellát négy különböző fordításban is olvashattam.

Akik szeretik Ulickaja regényeit, nekik különösen ajánlom!

Zafón ebben a korai zsengéjében a már jól ismert panelekkel dolgozik: fiatal főhős, különleges szerelem, rejtélyes események, nyomozás, Barcelona. Az ifjúsági címke ne tévesszen meg senkit, ez csak a gyermek főszereplő miatt került rá, a valóságban azért vannak benne véres részek. Ezúttal egy régi sorozatgyilkos után nyomoz a főhős és társa, de közben az ő életük is alaposan megkavarodik, és Zafóntól szinte már megszokott módon, komoly veszteségekkel is meg kell küzdeniük.

Alapvetően tetszett, bár a vége sokat javított rajta, és azt is érdemes szem előtt tartani, hogy néha kicsit sok a hollywoodi megoldás. Mindenesetre az íróval való ismerkedésre, és az Elfeledett Könyvek Temetője utáni levezetésre is megfelel.

(Jótanács Zafón-függőknek: Ne olvassátok a Marinát az Elfeledett Könyvek Temetője két része között! Teljesen össze lehet keverni az eseményeket, ráadásul a Lelkek labirintusában többször is felbukkannak bábuk, báburaktárak, amiknek viszont semmi köze a Marina bábuihoz.)