Könyvajánlók

Zafón ebben a korai zsengéjében a már jól ismert panelekkel dolgozik: fiatal főhős, különleges szerelem, rejtélyes események, nyomozás, Barcelona. Az ifjúsági címke ne tévesszen meg senkit, ez csak a gyermek főszereplő miatt került rá, a valóságban azért vannak benne véres részek. Ezúttal egy régi sorozatgyilkos után nyomoz a főhős és társa, de közben az ő életük is alaposan megkavarodik, és Zafóntól szinte már megszokott módon, komoly veszteségekkel is meg kell küzdeniük.

Alapvetően tetszett, bár a vége sokat javított rajta, és azt is érdemes szem előtt tartani, hogy néha kicsit sok a hollywoodi megoldás. Mindenesetre az íróval való ismerkedésre, és az Elfeledett Könyvek Temetője utáni levezetésre is megfelel.

(Jótanács Zafón-függőknek: Ne olvassátok a Marinát az Elfeledett Könyvek Temetője két része között! Teljesen össze lehet keverni az eseményeket, ráadásul a Lelkek labirintusában többször is felbukkannak bábuk, báburaktárak, amiknek viszont semmi köze a Marina bábuihoz.)

"Tényleg sok tehetséges magyar származású tudós dolgozott Amerikában, de zseni csak egy: Neumann János." Így emlékezett barátjára, iskola- és munkatársára Wigner Jenő Nobel-díjas tudós.
Neumann Jánost ma elsősorban a számítógép atyjaként ismerik, pedig jelentős eredményeket ért el a kvantummechanika terén, megalapozta a játékelmélet közgazdasági összefüggéseit, elvégezte a legfontosabb számításokat az atombomba elkészítéséhez, és foglalkozott más matematikai és fizikai problémákkal is. Rendkívüli emlékezőtehetségének köszönhetően a princetoni házában tartott társasági eseményeken viccekkel és ókori történetekkel szórakoztatta vendégeit. 
Wisinger István dokumentumregénye az ő rövid életének (1903-1957) rendkívüli krónikáját meséli el. Elsősorban arról szól, hogyan jutott el Neumann zseniális elméjének hála Budapestről az Egyesült Államokba, és hagyatékából hogyan lett az örökkévalóság egyik legnagyobb kincse. Tudományos eredményeit a szakemberek Galilei, Newton és Einstein életművével mérik össze.

„-Még mindig divatban van a karsk, a vodkás kávé ott, ahonnan jöttél? -Ja, Izlandon is szeretik a karskot, csak ott kispórolják belőle a kávét.” (részlet a regényből)

Nesbo és Fossum után új norvég krimiszerző „köszönt be” első regényével, ami mindjárt két történet: a főszereplő gyógyszer- és alkoholfüggő exrendőr múltjának történései párhuzamosan futnak egy eltűnési eset részleteivel. A krimiszálban nincs dupla-, triplacsavar, mégis izgalmas; az exrendőrben nincs semmi szerethető, mégis szurkol neki az olvasó. A tájleírások pedig különösen élvezetesek.

Ha ez a krimi édesség lenne, akkor a legfinomabb vaníliafagylalt lenne, pillekönnyű frissen felvert házi tejszínhabbal!