GÖDÖLLŐI VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT

Könyvajánlók

Carlos Ruiz Zafón: Marina (könyvajánló)

Besenyei Márk 2019-01-20 19:36:01

Zafón ebben a korai zsengéjében a már jól ismert panelekkel dolgozik: fiatal főhős, különleges szerelem, rejtélyes események, nyomozás, Barcelona. Az ifjúsági címke ne tévesszen meg senkit, ez csak a gyermek főszereplő miatt került rá, a valóságban azért vannak benne véres részek. Ezúttal egy régi sorozatgyilkos után nyomoz a főhős és társa, de közben az ő életük is alaposan megkavarodik, és Zafóntól szinte már megszokott módon, komoly veszteségekkel is meg kell küzdeniük.

Alapvetően tetszett, bár a vége sokat javított rajta, és azt is érdemes szem előtt tartani, hogy néha kicsit sok a hollywoodi megoldás. Mindenesetre az íróval való ismerkedésre, és az Elfeledett Könyvek Temetője utáni levezetésre is megfelel.

(Jótanács Zafón-függőknek: Ne olvassátok a Marinát az Elfeledett Könyvek Temetője két része között! Teljesen össze lehet keverni az eseményeket, ráadásul a Lelkek labirintusában többször is felbukkannak bábuk, báburaktárak, amiknek viszont semmi köze a Marina bábuihoz.)

Igazi Sztrugackijos agymenés, rengeteg ötlettel – az orosz és más népek mitológiája elkeverve a szovjet kutatóintézetek mindennapjaival.

Főszereplőnk programozó, aki egy véletlen (?) találkozás folytán a Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutatóintézetbe (BOVATKI) kerül – programozóként. Mint kitűnő szakmabéli, a csúcsminőségű számítógépen a kutatók által megrendelt számításokat kell elvégeznie. Olyan feladatok tartozhatnak ide, mint az örök boldogság képletének meghatározása, vagy mondjuk mágikus együttállások kiszámítása. De ez szinte mellékes ahhoz képest, amilyen kalandokba az Intézetben keveredik. Van itt halzabáló „boldog ember”, mágikus dívány, boszorkányok, inkvizítorok, miegymás.

Tulajdonképpen a sok ötlet között kicsit szét is esik a regény. Eleve három nagyobb történetre tagozódik a könyv, de igazi történetet még ezeken belül is nehéz találni. Tulajdonképpen csak Sztrugackijék kitaláltak egy csomó dolgot, amit úgy-ahogy keretbe foglaltak, de ennyi. Így sajnos pár humoros pillanatnál sokkal többet nem ad a mű.

Ugyanakkor olvasás közben eszembe jutott a technológiai fejlődés, és hogy az újdonságokat egy idő után teljesen természetesnek vesszük. A főszereplő elég hamar már tudatosan kezeli az újabb és újabb furcsaságokat, amelyek mindennapjai részévé válnak. Mint amikor Ray Kurzweil arról beszél, hogy mindig csak panaszkodunk a technológiai fejlődés hiányára, holott épp az van, hogy a megvalósult „csodák” nagyon hamar megszokottá válnak.

Aki esetleg nem szereti a sci-fit és ezért óvakodna a Sztrugackij testvérek műveitől (rosszul teszi), annak is érdemes próbát tenni ezzel a könyvvel.

Wisinger István: Egy elme az örökkévalóságnak - Neumann János regényes élete

"Tényleg sok tehetséges magyar származású tudós dolgozott Amerikában, de zseni csak egy: Neumann János." Így emlékezett barátjára, iskola- és munkatársára Wigner Jenő Nobel-díjas tudós.
Neumann Jánost ma elsősorban a számítógép atyjaként ismerik, pedig jelentős eredményeket ért el a kvantummechanika terén, megalapozta a játékelmélet közgazdasági összefüggéseit, elvégezte a legfontosabb számításokat az atombomba elkészítéséhez, és foglalkozott más matematikai és fizikai problémákkal is. Rendkívüli emlékezőtehetségének köszönhetően a princetoni házában tartott társasági eseményeken viccekkel és ókori történetekkel szórakoztatta vendégeit. 
Wisinger István dokumentumregénye az ő rövid életének (1903-1957) rendkívüli krónikáját meséli el. Elsősorban arról szól, hogyan jutott el Neumann zseniális elméjének hála Budapestről az Egyesült Államokba, és hagyatékából hogyan lett az örökkévalóság egyik legnagyobb kincse. Tudományos eredményeit a szakemberek Galilei, Newton és Einstein életművével mérik össze.

Heine Bakkeid: Holnap hiányozni fogsz

Csabai Ágnes* 2018-10-03 14:22:15

 

„-Még mindig divatban van a karsk, a vodkás kávé ott, ahonnan jöttél? -Ja, Izlandon is szeretik a karskot, csak ott kispórolják belőle a kávét.” (részlet a regényből)

Nesbo és Fossum után új norvég krimiszerző „köszönt be” első regényével, ami mindjárt két történet: a főszereplő gyógyszer- és alkoholfüggő exrendőr múltjának történései párhuzamosan futnak egy eltűnési eset részleteivel. A krimiszálban nincs dupla-, triplacsavar, mégis izgalmas; az exrendőrben nincs semmi szerethető, mégis szurkol neki az olvasó. A tájleírások pedig különösen élvezetesek.

Ha ez a krimi édesség lenne, akkor a legfinomabb vaníliafagylalt lenne, pillekönnyű frissen felvert házi tejszínhabbal!

Bérczes László: Könnyű neked, Szarvas Józsi

Csabai Ágnes* 2018-09-06 15:26:15


 

Szarvas József, Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész kinek Cingár az Üvegtigrisből, kinek Ádám egy színházat megnyitó Az ember tragédiájából, kinek a részeges Kustár az 1945 c. filmből, kinek Bagó a János Vitézből.
1958-ban bénulásos kancsalsággal megszületik egy fiú a Hortobágy környéki tanyavilágban. Iszonyatos nélkülözésben és sűrűn osztogatott apai pofonok között éldegél testvéreivel. Gyógyíthatatlan szembetegsége sem akadályozza meg abban, hogy focikapus legyen, táncdalokat énekeljen ünnepségeken, Kovács Katiról ábrándozzon, színjátszókört szervezzen a húsipari szakmunkásképzőben, ahová veti az élet és a "biztos megélhetés".
Naív hit, rengeteg erő, kitartás, közösségteremtő munka, gondoskodás Kaszás Attila családjáról és még annyi minden olvasható Bérczes László: Könnyű neked, Szarvas Józsi c. könyvéből.

Rockenbauer Pál olyan lelkesedéssel tud mesélni a térképről, hogy utána már ne csak térkép legyen a táj.
A cím nem téved, szó szerint azt tudhatjuk meg, hogy a térképen szereplő egyes nevek hogyan keletkeztek, vagy hogyan alakultak az idők folyamán. Szóval mintha valami nyelvészeti fejtegetést olvasnánk, de közben olyan sok érdekességet tudunk meg egyes népekről és tájakról, hogy egy idő után teljesen beszippantanak az egymás után következő címszavak.
Tudjuk-e például, hogy a folyókat a legtöbb nép a saját nyelvén nevezte el, méghozzá úgy, hogy „a folyó”? Vagy hogy a gázlóknál épült településeket könnyű felismeri a nevük végződéséről akár Angliában, akár Németországban?
Mindig is szerettem a földrajzot és a térképeket, szóval nekem nagy élmény volt ez a könyv, de azoknak is nagyon ajánlom, akik érdeklődnek a világ különböző kultúrái iránt is, elvégre is ez egy nyelvészeti-kulturális „világkostoló”.

©Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ

Oldaltérkép

mobil változat

Bezárás
Oldalunk sütiket használ a tökéletesebb felhasználói élmény érdekében. Részleteket az adatkezelési tájékoztatóban talál.
Elfogadom